Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

Miskolc eleve kedvező földrajzi kevéssel, nagy helyzeti energiákkal rendelkező település már a középkortól fogva.

17 Kapuszerűen helyezkedik el a különböző természeti adottságú borsodi mezőgazdasági termelőkörzetek, tágabban pedig az északi hegy- és dombvidék, valamint az alföldi típusú síkvidéki tájak választóvonalán. Bár az egyes kistájak szerveződése időközönként változik, a XIX. század végéig a területi tagolódásnak meghatározó lépcsőjét jelentik a természeti tájak.

18 Ezen belül Miskolc egyre fokozott hatást fejt ki környezetére.

19 A város nemcsak élelmiszer-felvevője és munkaerőpiaca a környéknek, hanem kereskedelmi kapcsolataival szélesebb, regionális szervezőerőként jelenik meg. Miskolc már korábban is több környező megyében és Lengyelországban vevőkre talált boraival és a XVII. században már közvetítője - Gyöngyössel munkamegosztásban - a Debrecenen és Nagyváradon keresztül keletről (az 1700as évektől kezdve főként ezt bonyolították a megtelepedett görög kereskedők), illetve az északról, Lengyelországból származó árucikkeknek.

20 A XVIIJ. század utolsó harmadában lezajló kereskedelmi váltás során - amikor a középkori típusú távolsági kereskedelem, valamint a keletről jövő árucikkek iránti kereslet lehanyatlik és helyét a tömegáruk, a gabona, valamint a nyugatról behozott használati cikkek veszik át -, Miskolc a gabonában szegény felvidéki területek, elsősorban Gömör és Szepes megyék népességének fő kenyér17 KUBINYI A. 1996. 431. p. 18 FRISNYÁK S. 1999, VIGA Gy. 1997. A XX. század elején PRINZ Gyula a következőképpen értékeli Miskolc regionális helyzetét és adottságait: „a hegységnek és az Alföldnek ez a határvonala egyúttal két igen eltérő gazdasági területnek, a Felföld erdő- és bánya-, vas- és szénterületének, illetve az Alföld fátlan mezőgazdasági területének vásárvonala is. Vác, Gyöngyös, Eger és Sátoraljaújhely, de főleg a Sajó és Hernád kapujába települt Miskolc látták ennek hasznát. Utóbbi gyárvárosával (Diósgyőr) együttesen ma is már a királyság legjelentékenyebb és legnagyobb jövőjű vidéki városa." PRINZ Gy. é. n. III. 385. p. 19 Ezt a hatást általánosabb formában, de olyan szemléletes módon írja le PRINZ Gyula és TELEKI Pál, hogy érdemes megfogalmazásukat idéznünk: a Miskolc típusú nagyvárosok „fokozott hatást fejlesztettek ki környezetükre, közvetlen vidékükre. Valamennyi kisebb vagy nagyobb sugarű körben megváltoztatta, átfestette a maga gazdaságföldrajzi alakterületének képét. Beleültetett egy, az általánosnál magasabb fejlettségű és fokozatú foltot, melyen a földművelés is belterjesebb lett, főleg azonban megteremtette mindegyik maga körül a virág, főzelék, gyümölcs és tejtermelés gyűrűjét...." PRINZ Gy.-TELEKI P. é. n. II. 184. p. 20 SZAKÁLY F. 1998. 521-525. p.