Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
volt, mint az előző, de épült hozzá pince, istálló és szérű is a kerthez. Basinszky András munkácsi püspök 1776-ban a már meglévő kő római katolikus plébánia épületet szerette volna megszerezni, de ez nem sikerült neki. 362 Az első temető a templom mellett volt, kerítés vette körül. 1796ban nyílt meg az új temető a mai temető helyén, ahová mind a görög, mind a római katolikusok is temetkeztek. 1712-től 1746-ig nem ismertek a papok nevei. Nem lehet tudni azt sem, hogy egy, vagy több pap szolgált-e ezekben az években. 1746-tól 1749-ig Dudinszky István volt a parochus. 58 éves volt, 1749-ben itt halt meg. 1749-től 1780-ig Ternai István volt a parochus. Ő 1705-ben született, apja is pap volt, 1736-ban szentelte fel Olsavszky Simon püspök apja utódaként a miskolci görög katolikus egyház címére. 363 1769-ben vezetése alatt már volt anyakönyv a parochián. Kezdő dátuma nem ismert. 3 anyakönyv volt egy kötetben, latin nyelven, amiket Ternai lelkiismeretesen vezetett. 1780-tól 1783ig Bukovszky János a parochus. 1783-tól 1795-ig Zsuhrovits János, 1804-től 1808-ig Csirszky András, 1808-tól 1810-ig Palkovics János, 1810-től 1815-ig Jelenyák Maximilián OSBM, 1815-től 1825-ig Milnár György, 1825-től 1842-ig Tomacsek Antal, 1842-től 1849-ig ifj. Molnán György volt a parochus. Az egyházközségnek nem voltak földjei és rétjei, csak egy szőlője a Lengyel Szó Hegy nevű dombon. A szőlőt a község művelte, termése évi egy hordó bor volt. Volt ugyan még egy szőlő az egyház tulajdonában, de az már kipusztult, értékét 5 forintra becsülték. Az 1769-es Canonica Visitatio feljegyzésből tudjuk, hogy a szőlő termése áldozati célokra volt rendelve, míg az áldozati kenyeret a pap felesége sütötte hol vásárolt, hol ajándékozott lisztből. Az 1746-os Canonica Visitatio feljegyezte, hogy a 19 rutén igás jobbágyok 3 véka hüvelyest adtak a papjuknak. A 24 gyalog jobbágy egy napot volt köteles dolgozni a papjára, vagy ezt 4 garason megválthatta. Az 1769-es Canonica Visitatio feljegyzéséből értesülünk arról, hogy egy negyedszázaddal később minden földművelő jobbágy 1 kilogramm hüvelyessel volt köteles szolgálni 362 Ld.: BAÁN I. 1996/3-4. köt. 55. p. 363 Baán ebből a szentelésből látja igazoltnak a görög katolikus hierarchia joghatóságának jelenlétét Miskolcon.
