Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

munkákra szülöttek, a másodikat a mesterségekre és kézi munkákra, iparra és kereskedésre tanítandók, a harmadikat azok, kik a tudományt és irodalmi munkásságot tűzték ki czélul." 315 Metzner nem monja azt, hogy a származás szerint kell felállítani az „osztályokat" (tkp. kategóriákat), hanem a pályaválasztásból indul ki. Az első kategória tananyagát mindenkinek el kell végezni, még a lányoknak is: tanulják az olvasást, írást, a négy számtani alapműveletet, vallási ismereteket. Akiből földműves lesz, annak mindez elég, nem kell terhelni többel. A második kategóriába az iparosoknak nyelvismeretre is szükségük van. Tanulják meg a latint, a szláv nyelveket, a németet, a magyart, hiszen a vándorlás során ezeknek hasznát veszik. Ehhez még fontos a történelem, a földrajz és a magasabb fokú számtan. A harmadik kategóriába azok lépnek, akik a tudományra adták a fejüket, s nekik már mindent tanulniuk kell, ami a műveltséghez tartozik. A praktikus tanulás tehát előkészít egy meghatározott foglalkozásra. Metzner nézete semmiképpen sem a feudális rendi társadalom álláspontját tükrözi, hanem sokkal inkább a felvilágosult abszolutizmus köznevelési elgondolását. A nevelés célja a hasznos állampolgár. A tanítói tevékenység körülírásában pedig a keresztyén humanizmus gondolatvilága jelenik meg Metzner Károly munkájában: a tanár által tanúsított őszinteség, szeretet és bizalom az ifjakat is nemesíti. A kétszobás tanítói lakás egyik helyisége volt kezdetben az iskola. Majd 1803 és 1805 között a beltelek Kis-Hunyad utcai részén emeletes épületet emeltek. A nagyobb és kisebb tanulók évfolyamait 1793-ban kettéválasztották, az előbbieket a „rektor professzor", az utóbbiakat a „kántor tanító" oktatta. Az elemi iskolában tanuló lányoknak 1806-ban létesítettek külön iskolát, a lelkészlak egyik termében rendezték be osztályukat.

316 Az 1793-ban létrehozott felső tagozatból alakult ki a gimnázium 1808-ban.

317 Az egyházkerület és az egyetemes egyház helyt adott az egyházközség kérelmének, hogy „kerületi nemzeti gimnáziumot" állíthasson fel. A gimnázium színvonala fokozatosan nőtt, ami megmutatkozott abban is, hogy egyre 315 ZELENKA P. 1883. 124. p. 316 ZELENKA P. 1883. 132-133. p. 317 CSORBA Cs. (szerk.) 1989. 34-35. p. SZEBIK I.-VÁRHEGYI M. 1983. 85-87. p.