Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

EVANGÉLIKUS EGYHÁZ A magyarországi reformáció folyamatának kezdeti szakaszában a németországi hatás érvényesült. Mivel viszonylag későn, a XVI. század hatvanas éveiben ment végbe a reformáció fordulat, s az évtized végén már a helvét irány érvényesült, a lutheri tanítás nem gyökeresedhetett meg szilárdan. A miskolci evangélikusok történetének összefoglalói úgy vélik, hogy az Ágostai Hitvalláshoz ragaszkodók csekély létszámban éltek a városban a reformációtól fogva a gyülekezetszervezésig, mintegy harmadfél századon át.

293 Ez elvileg elképzelhető, analógiaként említhetjük Kassát, ahol a túlnyomó többségben élő lutheránusok mellett reformátusok is laktak, s csak hosszú küzdelem után szervezhettek önálló egyházközséget.

294 Miskolcon azonban nem tudjuk adatokkal alátámasztani az evangélikusok jelenlétét a XVIII. század előtt. Mindenesetre betelepülésük folyamatos lehetett, s a török kiűzése után fel is gyorsulhatott. Különösen a Felvidék ágostai hitvallású magyar, szlovák és német ajkú lakosságának dél felé irányul migrációja során választották számosan új lakóhelyükül Miskolcot. A református egyház konzisztóriumának jegyzőkönyve szerint a miskolci evangélikusok a református lelkészek szolgálatát vették igénybe. Ezért a prédikátorok javadalmához ők is hozzájárultak. A konzisztórium 1746-ban, amikor újólag rendezte a javadalmakat, az „Augustana Confession lévő" lakosok régi fizetésének mértékén nem változtatott.

295 Eszerint ez a gyakorlat hosszabb ideje fennállt, s az evangélikusok betagolódtak a református gyülekezeti életbe anélkül, hogy hitvallásukat megváltoztatták volna. III. Károly 1731-ben kiadott vallásügyi rendelete különbséget tett nyilvános és magán vallásgyakorlat között.

296 A miskolci lutheránusok pedig csak az utóbbival rendelkeztek, ami családi áhítatra adott lehetőséget. A magán vallásgyakorlattal rendelkezők katolikus plé293 SZEBIK I.-VÁRHEGYI M. 1983. 2-3. p. 294 RÉVÉSZ K. 1894. 295 SRKN Kt. 4335. No. 110. p. 1999. 104-111. p. 296 Erről CSOHÁNY J. 1994. 24-30. pp.