Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

soknak, amiket az úgynevezett máriás eskük váltottak ki mindkét fél részéről. Az igazán elkeseredett küzdelmet azonban a minoriták megtelepedési kérelme váltotta ki.

277 1766-ban gr. Grassalkovich Antal, a város földesura elrendelte, hogy a városi tanácsban katolikusokat is alkalmazni kell.

278 Leiratára a diósgyőri prefektus Gregorich Jánost és Lévay Mártont jelölte a városi tanácsba, de ezt a protestáns egyetem elutasította. Az ügy folytatásaként 1768. november 27-én a helytartótanács leiratban utasította a városi tanácsot, hogy két tanácsbéli embernek és az aljegyzőnek katolikusnak kell lenni. A város kénytelen volt elfogadni az utasítást, s aljegyzőnek kinevezte Bárány Mártont, míg Lévay Márton és Békény Lajos a városi tanács tagjai lettek. Ezzel megtört a városi tanács protestáns egyöntetűsége.

279 A város evangélikus vallású lakossága, mivel nem volt önálló plébániájuk, a katolikus egyház joghatósága alá tartozott, nekik protestáns lelkipásztorok nem szolgálhattak. Ez ellen Csay Márton és Szalay Sámuel lelkészek 1768-ban panasszal éltek, de az ügyben erdményt nem értek el. A két protestáns lelkipásztort egyébként már 1762-ben 200 forint pénzbüntetésre ítélték, mert a siralomházban ellátták az evangélikus híveket.

280 A katolikus restauráció hatékony gazdasági eszközévé vált ILT. Károly király katolikus céhalapítási engedélye a tisztán protestáns lakosságú Miskolcon. A város ellenállása és a katolikusok elégtelen gazdasági ereje miatt a céhalapítások csak Mária Terézia királynő korára hozták meg eredményeiket.

281 A katolikus céheknek saját pénzen céhzászlót kell készíttetni, amit minden évben úrnapi körmenetek alkalmával a körmenetben kellett vinni. Ezt kötelezővé tették a protenstáns céhek részére is azzal, hogyha ezt nem cselekszik, 2 font viaszgyertyával kell megváltani kötelezettségüket. A katolikus céhszabályzat előírta, hogy céhpatrónus napján és kántorvasárnap a céhtagok kötelesek misét hallgatni. Ezt az előírást kiterjesztet277 In. Miskolc. 1880. 32-41. számok. 278 SZENDREI J. 1904. 381. p. 279 SZENDREI J. 1904. 382. p. 280 SZENDREI J. 1904. 383. p. 281 SZENDREI J. 1904. 521. p.