Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
magisztrátus sem más telket adni, sem azt megnövelni nem akarja, a páter minoriták ezt elfogadják, s magukat a kegyes királyi döntésnek alázatosan alávetik. Ez a bizonyos telek pedig az egyház kapuja felé néző tértől keletre esik, s ha a legszentebb császári és királyi felség hozzájárul, ez a hely építésre alkalmas, bár a város részéről eddig ellenkezést váltott ki, mivel szerződésben vállalt kötelezettségük alapján nem lehet zavarni az e területen lévő házakban élő lakosokat, kik részben nemesek, részben nem nemesek, s a saját maguk építette házakban laknak. Noha ezt az akadályt a páter minoriták megoldanák, s a becsült értéket kifizetnék, annál is inkább, mivel ezen szalmával fedett épületek, mik a szerzetes házhoz nagyon közel fekszenek, igen hajlamosak a tűzre ...". 259 Közben a város bevádolta a minoritákat, hogy iskola helyett majort akarnának inkább építeni. Miután a rend tisztázta magát a vád alól, a kincstári elnök annyi türelmi időt kért, míg személyesen le tudna utazni a helyszínre a helyzet kivizsgálása végett. Amikor az elnök éppen Egerben járt, Szabó István rendfőnök felkereste, s kérte, hogy a kijelölt telket, melynek déli része csak hét öl, öt öllel úgy nagyobbítaná meg, hogy ez a vége is tizenkét öl legyen, akárcsak az északi. 1752. május 26-án Rottenstein Ignác a harmincnyolc öl hosszúságú telket mind a két végén tizenkét öl szélességben mérette ki, eleget téve a minoriták kérelmének: „... a bíró és a szenátus újra kijelölte a rendes országos királyi út mellett azt a telket, amit már múlt évben is ... mely most szélességében északról tizenkét öl, délről pedig a korábbi hét öl még további öt öllel megnövelve szintén tizenkét öl, mely növekmény a szomszédos vásárhelyből vétetett, s mely hosszúságában mind keletről, mind délről harmincnyolc öl, s ezt ... a jelenlévő főtisztelendő Szabó István kezéhez, aki a gyakran mondott konventuális minoriták rendfőnöke, és Dudás Ince kezéhez, aki ez időben a miskolci ház főnöke, birtoklásra és használatra kiadtam ..."} m Ezt a döntést a rend már előzőleg jóváhagyta az 1752. június 1820. közt Miskolcon tartott diffinitoriális gyűlésen. 261 Az öt öllel megnagyobbított telken két ház állt. Az egyikben a 259 BAJAY A. 1895. 9-10. p. 260 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 2. 8. köt. 208v. f. BAJAY A. 1895. 10-11. p. 261 B.-A.-Z. m. Lt. XII. 1. 9. köt. 135r. f. és uo. XII. 1. 11. köt. 192. p.