Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

ták rendeltetésének. Az első évben 35 fiú- és 10 lánytanuló iratkozott be. Az 1829-es egyházlátogatás rögzítette, hogy az iskola kőből épült, fazsindellyel fedett épület volt. Két épületből állt, az egyik volt a tanító lakása, a másik nagyobb maga az iskola, de egy tető alatt. A kántortanító lakása egy szobából, konyhából, kamrából, kis verandából és a hozzá tartozó istállóból állott. Az iskola osztatlan volt mindkét nemre, nagysága 42 négyzetmétert tett ki, s 80 tanulót fogadott be.

175 Források hiányában nem lehet tudni, hogy 1812-től 1828-ig, az iskola alapításától a plébánia megszervezéséig kik voltak a kántortanítók. Az első ismert kántortanító 1827-ben, Szent György napján állt szolgálatba. Báró Barkóczy Ferenc miskolci plébános iktatta be, s haláláig, 1856-ig látta el hivatalát. Szolgálatba állásakor 26 éves, nőtlen fiatalember. Beszélt magyarul, németül és tótul. Miskolcon két humanista osztályt végzett, énekelni és orgonálni Debrecenben tanult. Balmazújvárosi és nagytályai szolgálat után került Felső-Miskolera. Az 1829-es egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint jól tanított és jól énekelt, földjét, gazdaságát jó karban tartotta, s hitbuzgó ember volt.

176 Az iskola kialakításával párhuzamosan elkezdődött a templom tervezése. Az elkészült terveket a miskolciak nem fogadták tetszéssel, mert Miskolc város hírnevéhez méltatlanul alacsonynak találták az építményt. A terv elutasításaként Kun János miskolci építész egy ellentervet is kidolgozott. Ezt nem ismerjük, nem maradt fenn, de azt tudjuk róla, hogy Miskolc város közönsége tetszéssel fogadta.

177 Tervekben és vágyakban Miskolc nem szűkölködött, de a megvalósításra pénzt nem áldozott, ezért a kamarai tervek valósultak meg. Még Greskovics Ignác plébánost is bevádolta Miskolc városa a vármegyénél, hogy feles teherrel súlytja a városi híveket a stóla és a párbér felemelésével, noha a többletbevétel a templom építésére volt szánva.

178 Az új elemi iskola felépítése előtt néhány hónappal, 1816. május 31-én kért engedélyt Greskovics Ignác miskolci plébános az új 175 RÉTAY K. (szerk.) 1928. 94-95. p. 176 RÉTAY K. (szerk.) 1928. 99. p. 177 DOBROSSY I. 1997. 204. p. 178 LESKÓ J. 1928. 52. p.