Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET

második napján is ki kellett osztani, mert egy alkalommal nem fértek el a templomokban az úrvacsorázni kívánó hívek. A lelkipásztoroknak igen sok munkát adott a miskolci egyházközség. A XIX. század első felében évente átlagosan minden napra esett egy-egy temetés, keresztelés és minden harmadikra egy-egy házasságkötés. Emellett minden nap volt kétszer istentisztelet is. Ezeken túl egyéb társadalmi jellegű feladatokat is elláttak, s hogy ezek olykor mennyire távol estek a mi fogalmaink szerinti egyházi élettől, azt jelzi egy 1827. évi feljegyzés, miszerint a himlőoltás körül is szerepet kaptak a prédikátorok. Az emberek felvilágosítása az ő feladatuk volt. Korszakunk áttekintését zárjuk az egyházközség tulajdonát képező ingatlanok bemutatásával, ahogy 1842-ben összeírták.

98 „A Miskolczi Helv. hitvallású Szent Egyház azon Telkeinek öszve írása, mellynek az 1755

ik Év előtt is tulajdonai voltak. l

szor Az egész Papszer, mellyet a Superintendentia Jegyző Könyvében iktatott öszve írás szerent már 1613

ban és az előtt is bírt. Mellyen vágynak ezek. a. , Az úgy nevezett Avasi Nagy Templom, a mellette lévő Toronnyal és Temetővel. b. , Két Paplak két különös telkeken, melly hasonlóul már 1613

ban meg volt. c. Kántor Lakhely külön telken. d. , Az Oskola külön telken. e. , A Rector és még két Professorok lakhelyei, külön telkeken. f. , A Szent Egyháznak Papszeresi taksásai 88

an kik külön-külön telken laknak, és külön bíró és tanáts által igazgattatnak, kik közzül a Bíró számol évenként a Sz. Egyháznak, és a Sz. Egyház évenként ki rendelt Küldöttsége által restauráltatnak. g. , Az úgy nevezett Pap-Malmi telek, melly a fentebb érintett 1613. évi Superintendentia Jegyző Könyvébe iktatott öszve írásban már bent foglaltatik. h. , A Kórház.