Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
EGYHÁZI, VALLÁSI ÉLET
központja, különösen Bél Mátyás munkálkodása nyomán. Ez a kapcsolat szintén csatornája lehetett a vallásosságot formáló hatásoknak. Vasárnap prédikációs istentiszteletet tartottak, hétköznap pedig könyörgéseket, amikor is bibliaolvasásból, éneklésből és imádkozásból állt a liturgia. Az 1736. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a betegekért nyilvánosan imádkoztak a lelkészek. A különös eseményekről liturgiái keretek között megemlékeztek. így 1740. júliusától minden hónap első vasárnapján hálaadó istentiszteletet tartottak, megszabadulván a pestistől. Az istentiszteleten a perselyt körbe hordták. Kereszteléskor a keresztszülők álltak ki az úrasztalához. Felvetődött 1762-ben, hogy „helyes lenne kihirdetni a katedrából, hogy keresztelés alkalmával a komák az első padokban ülnének és az Úr asztalához szebb rendtartással járulnának". 55 Fentebb már utaltunk arra, hogy a megszokott liturgiái elemekhez erősen ragaszkodtak a miskolciak. Nem vették jó néven, ha lelkész az imádság megszokott formáján vagy az úrvacsorai ágendában újított. Valószínűleg a tradícióhoz való ragaszkodás jeleként kell értenünk az egyháztanácstól a kántornak adott utasítást, miszerint az „esztendőnként recurralo Szent Innepi Napoknak alkalmatosságával arra rendeltetett és concionáltatott jeles innepi énekeket énekelje az szent Isteni tiszteletnek helyén, nem peniglen az Soltárokat, az hallgatóknak kedvekért". 56 Vagyis a sátoros ünnepek - húsvét, pünkösd, karácsony - ünnepköreihez tartozó dicséreteket szerették a miskolci reformátusok. Viszont ebből az is kiderül, hogy egyébként énekeltek zsoltárokat. A genfi zsoltár kedvelt darabjai a XVIII. században váltak igazán népszerűkké. Mindenesetre az érzelmekben is megmutatkozó mélyebb kegyesség és tradíció jól megfért egymás mellett a miskolci eklézsiában. Az istentiszteletek népesek voltak. Az úrasztalához járulást igazgatni kellett, mert a sok nép miatt zűrzavar volt, ahogy 1766-ban írják. A következő esztendőben pedig elhatározták, hogy a Deszkatemplomban is tartanak úrvacsorás istentiszteletet, mert az avasi „templom szoros volta miatt iszonyú a szorosság, és abból botrán55 SRKN Kt. 4335. No. 129. 56 SRKN Kt. 4335. No. 104. 1740-ben kelt határozat.