Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

156 tagot számláltak. A célok között megfogalmazott művelődési igény tágabb értelmű kapcsolódási-szerveződési igényeket is jelzett: „...olvasás és folytonos társalkodás által az embert egyedül érdemesítő műveltséget gyarapítani a baráti rokonérzelmeket honosítani s összébb fűzni azon kebleket, melyek most, rendszeres Társaságon kívüli állásokban egymástól sokszor idegenek maradnak..."

316 A művelődés igényét fejezte ki az 1842. március 13-án első közgyűlését tartó „Borsodi Olvasókör" is, amelynek szervezésében Szemere Bertalan meghatározó szerepet játszott.

317 Az olvasókör alapítói azok lehettek, akik egyszerre legalább hat pengőt fizettek, részvényesei pedig mindazok voltak, akik három egymást követő évben két-két pengő hozzájárulást adtak. Szűcs Miklós naplója szerint Szathmáry alispánt is megnyerték a magyar irodalom könyvtermését gyűjtő és propagáló kör támogatójául. A közgyűlésen „Szemere Igazgatónak, Kún Lajos jegyzőnek, Csík pénztárnoknak, Mihali könyvtárnoknak, Vadnay Miksa, Telegdi Pali, Török Sándor, Miatovich és Csorba Endre választmányi tagoknak titkos szavazattal elválasztották."

318 Az olvasókör további sorsáról hiányoznak ismereteink, valószínűsíthető, hogy nem működött sokáig. Politikai szerepében és hatásában mindenképpen alatta maradt az ún. „Major utcai Tudós Társaságnak", amely üléseit az elnöki tisztet vállaló Kun János Major utcai házában tartotta. A Társaság tagjai között ott találjuk a református Lyceum magyar társaságának és a Borsodi olvasókörnek a tagjait is, a liberális reformok támogatói, a polgári átalakulás hívei kerültek ki közülük. A naplóíró Szűcs testvérek mellett közéjük tartoztak a Vadnay fivérek, a nemességet szerzett Pilta kereskedőcsalád ügyvédként tevékenykedő tagja, Mihály, vagy az egykori kereskedő leszármazott, Pompéry János is.

319 írtak a Pesti Naplóba, s többnyire Kossuth-párti reformerek voltak. 1846-ban a vármegyei tisztújítás alkalmával komoly szerepük volt, s egyben egyik 316 SZENDREI J. 1911. 602. p. 317 FÜLÖP G. 1978. 112. p. 318 SZŰCS Miklós naplói II. HOM. HTD. 53.4390.15., valamint FÜLÖP G. 1978. 89. p. 319 DOBROSSY I. 2000. 82. p.