Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

felolvasnia például azt az értekezést, amelyet a haszontalan beszédű vagy szitkozódó diák büntetésként írt a „fecsegés és szitok rútságáról, s az ellenkező erények szépségéről". Ha még ez sem használt, akkor vesszőzéssel kívánt az iskolavezetés kézzel fogható retorziókat alkalmazni, ennek eredménytelensége esetén pedig a kicsapatástól sem riadtak vissza. A pártütést, zendülést elkövetők, vagy azok, akik „akármely ürügy alatt összejöveteleket tartanak, a felsőbbség ellen összeesküvők, vagy azok pártfogói" a vesszőzés után az iskolából való száműzetésre számíthattak. Ugyancsak felléptek a gúnyoló, szidalmazó iratok, vagy az „üres híreket költő" tanulók ellen is. A rend és fegyelem megtartása érdekében a Lyceum kapuit este kilenckor bezárták, s erre az időre a városban lakó tanulóknak is haza kellett térniük. Az ellenőr kötelessége volt, hogy a kaput és a szobákat - amelyeket éjszakára nyitva kellett tartani - megvizsgálják, s feljegyezzék a távollevőket. Akit rajtakaptak, azt valamennyi időre segedelem pénzétől fosztották meg. Aki pl. gyanús, vagy tiltott helyen (mint a kukoricafosztás) mulatott attól minden segedelempénzt megvontak. (Aki éjjel kiszökött a Lyceumból, azzal hasonlóan jártak el.)

219 Kocsmákban, kávéházakban - akár ivás, akár játék, akár csak nézés okán -, s a „köztáncz termekben" tilos volt a tanulóknak megjelenniük. (Miskolcon és a város határán három óra járásra semmilyen kocsmában nem volt szabad bemenniük.) A kártyázást a szorgalmi időben és a szünidőben egyaránt tilalmazták, viszont a felsőbb tanulmányokat folytató diákoknak megengedték a „mérsékletes dohányzást". Ügyeltek arra, hogy a dohányzók rossz példát ne jelentsenek és kárt se okozzanak, ezért a tanításkor, vagy éjjel,

220 különösen pedig a szobákban, az ágyban és az iskola közterein nem engedték a füstölést. A játékokat és a „zene-műszerek" használatát szerda és szombati 219 SRK. Lt. II. B. LII/22275 és 22425. 12., 19. és 20. pont - Általában a lakatot verték le, vagy rést nyitottak a kerítésen. A kívül lakó diákok büntetése ugyanaz volt, mint a bentlakóké, ha este kilenc után a városban kapták őket. A távoli kocsmákban csak a hazautazó diákok térhettek be, akiket a „pihenésre a szükség kényszerített". Tilalmazták a kocsmázást az aratáskori kéregetésen lévő tanulóknak is. (25. pont) 220 SRK. Lt. II. B. LII/22275 és 22425.