Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS
következtetésre vezetnek, hogy a miskolciak főleg az alsó osztályokban adták a tanulók többségét. A szülők foglalkozási és társadalmi megoszlását megvizsgálva azonnal szembeötlő, hogy 1841/42-ben a legmagasabb arányban a mesteremberek - kereskedők járatták evangélikus iskolába gyermekeiket. Az arány 1845/46-ra is hasonló maradt, ekkor azonban nem közölték a mesterséget, csak azt, hogy a szülő valamely város polgára. A város és uradalomirányításban komoly szerepet játszó tisztségviselők adták a következő foglalkozási kört. Viszonylag szintén számottevő az özvegyasszonyok fiainak köre, s a tanító, orvos, gyógyszerész, színész foglalkozású szülők gyermekeinek száma. Foglalkozása vagy származása alapján 17 nemest találunk. A református gimnáziumról hasonló kimutatást nem sikerült találnom! Az emlékiratok tanúsága szerint azonban a reformátusoknál is kimutatható a törekvés arra, hogy legalább a tanulmányok egy részét más településen végezzék a diákok. Az esetek többségében ez az iskola a Sárospataki Kollégium volt. Előfordult azonban mint Szűcs Sámuel esetében -, hogy a Felvidéken tanult tovább a diák, kifejezetten azzal a céllal, hogy a német nyelvet, akár külön tanár segítségével, magas színvonalon legyen képes elsajátítani. Az idősebb Szűcs Sámuel pl. 1794-től 1800-ig járt a református iskolába, ahol a két utolsó évben poézist, retorikát és logikát is tanult. Az aratáskor letett vizsga után augusztus közepén indultak el apjával Lőcsére, mivel komolyan „akarván a német nyelvvel esmeretséget kötni", ezt a várost tartották erre a legalkalmasabbnak. Az egyéves tartózkodás időtartamára Kovalszky Mihálynál kapott a fiatalember szállást és kosztot, amiért 90 rénes forintot fizettek. Mielőtt a primariusok osztályában a tanuláshoz kezdett volna előbb két hónapig magánórákat vett németből az „öreg Osterlam Efraim úrnál". 200 A magánórák az iskolakezdés után is tovább folytatódtak, novembertől januárig már egy Márton József nevű tanár irányításával. Az új tanár nem akármilyen tehetségű nyelvtanár lehetett, mert három hónap után azért ment el Lőcséről Bécsbe, hogy „a császári famíliát" tanítsa magyarra. 201 Szűcs Sámuel 1801 júliusában tette le a 200 HOM. HTD. 53.4390.1. 201 HOM. HTD. 53.4390.1.