Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

pos jegyzékek szükségtelenné tették a könyvállomány évenkénti átvizsgálását, hiszen a könyvtárosnak ezt követően már csak a könyvgyarapodást kellett a könyvjegyzékekbe bevezetni. A leltárba vett 3170 darab könyv a könyvtár értékes, megőrzendő állományát jelentette. Papp János ugyanis külön jegyzékbe foglaltatta a „nagyobbára csak porfészekül szolgáló feleslegességeket", amelyeket árverés útján értékesítettek. Az iskolatanácsnak írott feljegyzés szerint 1847 decemberére az első árverések már 53 forint 40 krajcár bevételt hoztak, holott a tényleges eladásokra az idő rövidsége miatt még nem is került sor. Erre az iskolatanácsra készült el egy újabb - a könyvtárfejlesztés és fenntartás biztonságát erősítő - igazgatói javaslat is. A három évvel korábbi Ováry-féle könyvtári alapítványt idézte fel az indítvány. Az alapítvány alapjául szolgáló szőlőket ugyan sikerült eladni, de a tőke kamatjai bizonytalanok voltak, ezért hiába számoltak az évente 300 vonás forinton felüli jövedelemmel. Az igazgató szerint kérelmezni kellene az egyháztanácstól a kamat évenkénti átutalását az egyház közpénztárából a könyvtárhoz, hogy abból az összegből biztonsággal vásárolhassanak. Az egyház pedig majd „előbb vagy utóbb bizonyosan" hozzájut a pénzéhez. A hosszú távú megoldást javasló szándék további sorsát nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy ebben az időben az evangélikus gimnázium könyvtárát is magánadomány révén fejlesztették:

191 a Szirmay féle alapítvány például 4200 forint, azaz 8400 korona értékű volt. A TANULÓK LÉTSZÁMA ÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE A miskolci felekezeti iskolák tanulólétszámáról mozaikos és esetleges ismereteink vannak. Ennek okai a tanulónévsorok vezetésének rendszertelenségében, másrészt a várost sújtó árvizek és tűzvészek rombolásaiban keresendőek. (A katolikus gimnázium 1774-1935 közötti adatai pl. az 1878. évi árvíz áldozatául estek.)

192 191 EOL. TEL. Alapítványok, 947. cs. 192 BAJAY A. 1895. 215. p.