Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

hogy biztosítani kell a népiskolák tanulóinak is a bekerülést a gimnáziumba („a második népiskolából a nevendék vagy a harmadik népiskolába, vagy az első grammatikába" mehet) valamint a magyar nyelvűség ügye is. Bár a Lyceumokban is a magyar nyelv használatát szorgalmazták, azt is kimondták: „ifjaink... a Latin nyelvnek - mely minden nemzetek tudósait összekapcsolja, - az életben elkerülhetetlen használására szorulhatnának, nem látszik céliránytalannak, hogy a philosophiai folyamatban á classicusok magyarázása, á jogtaniban á jus Romanorum előadása, s á vallásiamban á hittanon kivül á sz. írás magyarázása latin nyelven arra kötelezés nélkül megengedtessék".

140 A gyűlés iratainak függeléke az iskolák és a tanítók közötti „szükséges összeköttetésekről" emlékezett meg.

141 Feltételezhető, hogy Zay Károly kezdeményezéseinek hatása volt a református egyház oktatásszervezőire is. (Az 1824. évből fennmaradt szuperintendensi látogatás adatai szerint az evangélikus iskolában tanultak reformátusok, s ellenkező példák is gyakran előfordultak.) A megye első alispánja, Szathmáry Király József - aki egyben a református egyház segéd-főgondnoka is volt -, bizonyára mindezen tények hatására tette meg 1842-ben a két egyháztanácsnak javaslatát a református Lyceum és az ágostai hitvallású gimnázium egyesítésére. A két vallási felekezet Szontagh Gusztáv elnökletével választott egy 28 tagú bizottságot, amelynek feladata a közös tanítási rendszer és az egyesülés kidolgozása volt.

142 1842 márciusában a „választmánytól" kiküldött 7 tagú albizottság jelentést tett a két intézmény gazdasági állapotáról: a két iskola épületeit, beleértve a tanári-professzori lakásokat és a leányiskolákat is, a bevételeket és kiadásokat (pénzalapokat, jövedelmeket, tanítódíjakat, tanításpénzeket, az evangélikus tápintézet leírását stb.) egyaránt számba vették.

143 A helvét hitvallású (református) négy leányiskola bemutatásakor Szűcs István egyházpénztárnok jelentése leírta, hogy egyedül a 140 SOBA Presov, K. - P. 129. 141 SZELÉNYI Ö. 1917. 130-135. p. 142 SZENDREI J. 1904. 418. p. 143 SRK. Lt. RB. I. 3/3.