Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

Ezért 1794 januárjában már ismét arra szólították fel az egyházkerület vezetőit, hogy próbálják összehangolni a Pataki Kollégium és a partikulák együttműködését, mert a fennálló egyenlőtlen és kiszolgáltatott állapot az oktatás színvonalának eséséhez vezet. „Alig töltenek nálunk Deákjaink egy, s két esztendőt már a Pataki Collégiumba ...menni törekednek,... olly Gyermek Deákotskákra kelletik apróbb Gyermekeink taníttatását bízni, akik még gyengeségek miatt a tanításra alkalmatlanok...".

68 A problémás helyzet azt a változást is tükrözte, hogy a század harmincas éveitől eltérően az 1780-as években már nem csak Patakról hoztak tanítókat, praeceptorokat, hanem igyekeztek a miskolci felsőbb osztályok deákjait az alsók tanítására alkalmazni. A város és a diósgyőri uradalom 1784-ben külön szerződésben rögzítette az elemi iskolák fenntartásával kapcsolatos kötelességeket.

69 Mária Terézia rendeletére hivatkozva a miskolci elemi iskolát „nemzeti iskolának" nevezték, s nem csupán az épületek fenntartásáról, hanem a tanárok fizetéséről is megállapodtak. Az iskola és a tanítói lakások javításához és új épület építéséhez szükséges pénzt az uradalom biztosította, míg a városnak kellett állnia az ún. „kézi segítséget". A professzorok lakhelyét is a domínium volt köteles kijelölni, amit a szerződéskötés időpontjára meg is tett. A város szűk határára hivatkozva pénzben fizették ki a professzori juttatásnak számító kaszáló és szántóföld értékét, amit kenyérre való ellátásért még 24 pozsonyi mérő „kétszeres élettel" és az iskola, valamint a lakások fűtését biztosító 12 öl fa adásával toldottak meg. A három professzornak járó 390 rajnai forintból a város csak 150 forintot fizetett, s mindössze 6 öl fát adott, a járandóság többi részét az uradalom állta. A megállapodás a szegényebb szülők tehermentesítése érdekében kimondta, hogy a „Tanító mesterek az megirtakon kivül semminemű praetenciót tanításokért ne formáljanak." A gyerekektől csak a takarító és egyben fűtő személyzet fizetésére kértek 7-7 krajcárt. A megállapodás ellenére (?) 1785. december 29-én az eklézsia kö68 SRK. Lt. A. XXV/9107. 69 B.-A.-Z. m. Lt. VIII. - 55. 1. cs.