Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS
lehetővé. 24 1801-ben a Medgyes alján lévő Gyöngyvirág utcaiak kérték a lányok tanítójának a Patakról jött Mózes Györgyöt, hogy a gyermekek a „tisztességes Tudományokba nevelkedhessenek". 25 A miskolci evangélikus egyház a X VÏÏL század utolsó két évtizedében határozta el iskola építését. 1782-ben arról döntöttek, hogy Eperjesről hívnak tanítót, Martsek Györgyöt, s a lakosok által bérelt házban kérik fel az elemi latin nyelvű ismeretek, a magyar, a német, a tót (szlovák) nyelv, az olvasás, számtan stb. oktatására. 1783-tól már két tanítóval jutottak el a syntaxisig (mondattan), 1793-tól pedig már gimnáziumi szinten, rektor professzor irányítása alatt folyt a tanítás. 26 Radvánszky Ferenc - az evangélikus egyház borsodi főfelügyelője - 1803-ban tett egy 3000 forintos alapítványt, s 1806-ra már felépítették a gimnázium új épületét is. 27 Az 1843. évi nagy tűzvészben az iskola, a paplak és a tanító lakása is leégett, s azokat csak lassan, „az egyházhívek áldozatkészsége, az országszerte gyűjtött, a városi és megyei segedelem által" tudták felépíteni. 28 Az evangélikusok Diósgyőrben leányegyházat hoztak létre, amely 1779-től már imaházzal rendelkezett. Az egyházi szolgálatot az ún. lévita-tanító végezte, ami elemi oktatás meglétére is utal. 29 A katolikusok Miskolcon a minoriták betelepedése révén jutottak iskolához. A város olyannyira szerette volna a katolikusok térnyerését megakadályozni, hogy 1725-ben még kereszt felállításához sem akartak engedélyt adni, új templom, vagy épület emelését pedig mindenképpen tilalmazták. Még azt is kimondták: „A város tartozik ebben az ügyben minden erővel és költséggel támogatni bíráját." 30 A minoriták tevékenységét azonban a III. Károly által megerősített 1723. évi törvények is elősegítették. A Helytartótanács egyházi bizottsága támogatta a minoriták megtelepedését, s egyetértett Kelemen Didák rendfőnökkel abban, hogy a romjaiban még meglévő miskolci Boldogasszony-templom katolikus építményekre vonatko24 SZENDREI J. 1904. 547. p. 25 SRK. RB. I. 3/3. 26 SZENDREI J. 1904. 465. p. 27 SZENDREI J. 1904. IV. k. 363. p. 28 EOL., TEL. - Canonica visitatio, 1861. 29 BALÁZS J. 1998. 76. p. 30 Tóth P. 1981. 25. p.