Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

tartását ugyancsak nagy nehézséggel tudta keresztülvinni. 1735-ben vetődött fel a bővítés gondolata, ami ellen az egri püspök nem csupán tiltakozott, hanem kezdetben sikeres ellenlépéseket is tett a Királyi Tanácsnál. Az építkezést ezért 1736-ban leállították,

13 sőt a rendelet szerint - ha az építés tovább folytatódna - a magisztrátus kötelességévé tették a „mester emberek ... tömlöczbe hányatását". A helybeliek természetesen nem hagyták annyiban a dolgot, s arra hivatkoztak, hogy „az oskola annyira el van rontva, tovább benne tanítani éppen nem lehet", ezért ők is elküldték követségüket.

14 Május 5-én már tanúvallomást készítettek az iskola állapotáról. A két egri és egy kassai kőműves egyöntetűen azt vallotta, hogy az épület romos és életveszélyes volt: „Oskolájok olly romladozott, épületei és kőfalaj elhanyattanak volna, magatul való leromlásaiul, abbul következendő Tanuló gyermekeknek veszedelmetülis tartani lehetetett, mivel csak kezeikkel döntögették el, mások segítsége nélkül, csákány sem kellett hozzája."

15 A vallomás alapján egyértelművé vált, hogy a katolikus egyház csak az után tiltatta be az építést, hogy a régi iskolaépületet már lerontották. Végül 1737 januárjában engedélyezték az iskola megépítését/

6 a város április 2-án egyezett meg Joannes Batta Carloneval, hogy a húsvét utáni héten hozzálát a fundamentum, a falak és a négy kemence elkészítéséhez. A nyári időszakra tervezték az ácsmunkát, hogy őszre az iskola beindulhasson. A megállapodást tartalmazó iratra jegyezték fel a munkák ellenértékeként kiadott pénzt is: ez a kőműveseknek és palléroknak kiadott összeg augusztus 27-én már 809 magyar forint és 70 dénárt tett ki.

17 Újabb református iskola építéséről 1791-től maradtak fenn adatok. Miután az országgyűlés ismét hozzájárult, hogy az iskolák tőkéjét gyűjtés útján gazdagítsák, a miskolciak is hozzáláttak a meglévő 17 170 forint gyarapításához. 1792-ben Nagy Rácz György nótárius már arról adott számot, hogy elindult az építkezés, hiszen az adakozóktól összegyűlt 1653 magyar forint és 34 V2 krajcárból kő13 SZENDREI J. 1904. 432. p., ill. CSORBA Cs. 1969. 10. p. 14 Szathmári K. György 1736. május 3-án kelt leveléből Egyházkerületi Levéltár, Sárospatak. A. V. 1172., a szenátus levele. SRK. RB. I. 5/1. 15 SRK. RB. I. 5/6. 16 SRK. RB. I. 5/1. 17 SRK. Lt. RB. I. 5/6.