Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

A büntetés általában testi jellegű volt. Kisebb veszekedésért viszont Blahovits Mária 2 R. forintot fizetett 1800-ban. Bodnár Maris hajadont Zsolcára telepítették haza, majd ismételt visszatérése és csavargása miatt kétheti áristom és „közmunka"-büntetést kapott. A kisebb lopásért kiszabott büntetés 1805-ben átlagosan 40 korbácsütés volt, függetlenül attól, hogy pl. Batsó Borbála helyi lakos egy hónapon belül kétszer is kapott. A visszaeső asszony három hónappal később ismét lopott, de ekkor csupán harminc korbácsütést kapott. A többszörös visszaeső tolvaj leány, Budai Boris egy hétre szóló, naponkénti öt vessző büntetést kapott, de ez sem javította meg, így negyedik tolvajlása után 1810 májusában 30 virgács lett a büntetése. „Vesszőfutása" ezzel még nem ért véget: 1812-ben egyszer 40 vesszőütésre, majd később 25 vesszőütésre ítélték. A női bűnök közül az ősi mesterség követői elég súlyosan bűnhődtek. Balogh Terézia „csapongó rossz-személy" 1810 júniusában 10 napi áristomot kapott. A harcias Bódi Elsát 25 korbácsütéssel büntették. A szokottól eltérő büntetést kapott Barattya Zsuzsa, aki egyszerre „szökött és dorbézoló" volt és 1811 júliusában 30 botütést kellett kiállnia. Burkus Kati 1811 utolsó két hónapjában tolvajlásért 40-40 korbáccsal bűnhődött. Különös bűne volt Bodnár Judit miskolci lakosnak. Az 1811. december 28-i bejegyzés szerint „hite hagyott, tilalmas életű" személyként kellett 25 korbácsütést elviselnie. Ballá Erzsébet „csapongó és hamis passzussal mászkáló" hölgy 1812-ben 30 korbácsütést kapott. Bodnár Judit „hitehagyott és tilalmas parázna életű" leány 1813-ban 30 korbácsütéssel bűnhődött. Balogh Annát tolvajlásért 5 napi áristommal sújtották, Bodnár Anna zsolcai lakos „csapongásért" 30 korbácsütést kapott 1813-ban. Az orgazda Baracza Erzsi 4 napi áristomot kapott. Bodonyi Juli - a bejegyzés szerint - „csapongó kurva" 25 korbácsütést kapott 1814. március 8-án. A büntetések szigorodását jelzi, hogy Bodnár Juli tolvaj 1814-ben már 40 korbácsütést állt ki. Badovics Juli „csapongó dologtalan" 25 korbácsütést kapott 1814. szeptember 6-án. Ritka méltányosság érte Batsó Borbála helyi lakost, aki lopott, de „további próbákig szabadon bocsáttatott". (1814. december 23-i ítélet). A női bűnelkövetőknél a cselédi jogállás kivétel nélkül a nyilván-