Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

„atyafiságos megállapodást", amelyről „scripta relatio"-t adtak ki. A legnehezebben eldönthető kérdésnek egy árvaügy bizonyult, amelynek során nem csupán a kiskorút megillető vagyonról, hanem annak taníttatásáról is határoztak. A magisztrátus előtt a városi lakosok gyakran tettek örökléssel kapcsolatos előzetes nyilatkozatokat. Ezek többségükben végrendeleti jellegű akaratnyilvánítások voltak. Ilyen hangzott el a március 12-i ülésen is. Különös ügyben, az alig nagykorú Csenge István vagyonának védelme kérdésében folyt hosszas vita, hiszen a tulajdonos életkora alapján rendelkezési joggal bírt, de rokonai szerint „kissé bárgyú lévén" mégis veszélyeztette a vagyont. A testület mintegy informális gondnokként - a vachtert bízta meg a vagyonkezelés ellenőrzésére. A március 16-i ülés napirendjén is csupán magánjogi jellegű ügyek szerepeltek. Két magánszemély adóssági ügyében született döntés, mindkét esetben a város vállalta a jogosnak ítélt követelés behajtását. A város - felelősséget vállalva saját mestereiért - törvényesen megintette az előleget felvett, előleget felvevő, de nem teljesítő kerékgyártó mestert. Biztosította a panaszos városlakót, hogy teljes szigorral jár el a mulasztóval szemben. Az iratokból kiderül, hogy a testület alapos vizsgálatot végzett az ügyben. Hasonló körültekintéssel jártak el a napirenden szereplő adósügyben is, ahol a - végrehajtás kilátásba helyezése mellett - a teljesítésre határidőt tűztek ki. Március 19-én egy gesztelyi árendás zsidó és Vámosi György közötti vitában kellett állást foglalni. A tanács előtt egy olyan „zsidó írást mutattak fel, amely próbáló ereje" kétséges volt. A jegyzőkönyv nem tartalmazza a végleges döntés indokát, minden esetre a vita Vámosi javára dőlt el. A napirenden szereplő kérdések között örökvallási ügyek voltak. A legtöbb időt az a kérelem igényelte, amelyben az árvák vitatták atyjuk végrendeletét. A testület úgy döntött, hogy a végakaratot két nótárius által hitelesíttetni kell. A hátralévő márciusi üléseken (22, 24, 25, 27, 29, 31.) kivétel nélkül szerepeltek magánjogi jellegű ügyek. Ezek közé tartozott a végrendelet hitelesítése, az adósság miatti magisztrátus elé citálás, értékbecslés hitelesíttetése, egy zsidó elleni végrehajtás, egy rendelt gyám és egy tutor közötti ügylet intabulálása, bérleti szerződés megkötése, egy adós mesterember kötelezése, szerződés érvényessé-