Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

kibővülését hozta. Január 4-én városgazdát, két új hajdút, három új kerülőt és egy fiskálist alkalmaztak. Megállapították a „juridicum és politikum iránt való rendtartást", kiegészítették a főbíró és tanácsbeliek illetményét. 1790. március 22-én alakult ki a munkamegosztás a városi vezetők között. Ekkor határozták meg, hogy a polgármester feladata a gazdálkodás folyamatának vizsgálata, továbbá, hogy a hiányosságokról a főbírónak jelentést tegyen. Az igazság kiszolgáltatása a főbíró hatáskörébe került, ebbe a polgármester nem avatkozhatott be. A külső tanács és a magisztrátus közötti vitát a főbíró köteles elsimítani.

43 Az igazgatás szervezetét tekintve ebben a szakaszban a város a szabad királyi státushoz közelített. Működésében, külső kapcsolataiban sajátosan keverednek a mezővárosi és szabad királyi városi elemek. A végrehajtást alapvetően meghatározó tényező az állami igazgatás befolyásának erősödése volt. Az országos tendenciákkal egyezően megnövekedett a Helytartótanács és a Magyar Kamara elvi irányító szerepe. Ennek egyik bizonyítéka az érvényesülés igényével kibocsátott kormányszéki normák számának radikális emelkedése.

44 3. Míg az előző két változást eredményező mozzanat alapvetően belső harc eredménye volt, a város harmadik közjogi arculatváltása törvényi rendelkezés nyomán következett be. Az 1836. IX. és XX. törvénycikk alapján Miskolc rendezett tanácsú községgé vált. A törvények megszabták az ítélkezés fórumait, a bíróság összetételét, a bíróválasztás új rendjét. Előírták, hogy a város jegyzőt köteles alkalmazni, aki már nem esett évenkénti választás alá. A jegyzők kiválasztása korábban a helyi közösségek autonóm ügye volt, a helyi igazgatásban fontos szerepet betöltő tisztviselőnek ezentúl törvényi előírás szerint „ jó erkölcsűnek és ügyesnek" kellett lennie. A törvény részletezte a városi háztartásvitelére vonatkozó szabályokat. A kamarai hatóság ettől kezdve erre a normára hivatkozva gyakorolta felügyeleti jogát, ellenőrizte a pénzügyi igazgatást, a jö43 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 16. köt. 4., 44-45., 58-59. p. 44 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. 53. dob. XXII. 8-137. sz. Intimatorium Consilii et in Politicis Mandatorum Superiorum. 56. dob. XXIV. 1-66. sz. Correspondentiarium et Rescriptorum ad intimata Camera.