Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI

lyek az országos tendenciáktól függetlenek, de hatásuk a városi közéletre hosszabb távon és meghatározó módon érvényesült. A városi kormányzat gyakori változása, a közigazgatás-történeti folyamat viszonylagos tagoltsága is igazolja, hogy Miskolc fejlődése nem volt szerves, igazgatásában a közjogi és politikai elemek az országos átlagot meghaladó mértékben érvényesültek. A város igazgatástörténeti fejezetét az alábbiak szerint tagolhatjuk: 1. 1755-1789. 2. 1789-1836. 3. 1836-1847. 1. A XVLTL századi várostörténet legnagyobb fordulata az 1755. augusztus 24-én gróf Grassalkovich Antal kamarai elnökkel kötött egyezséghez kötődik. A korábban kiharcolt városi szabadsághoz képest ez a szerződés eredményezte az első jellegváltozást. A - városi fejlődésre nézve meghatározó jelentőségű - megállapodás társadalmi, gazdasági téren egyaránt fontos folyamatokat indított el, legnagyobb hatást azonban a korabeli helyi igazgatásra gyakorolta.

38 A szerződés végső kimenetelét tekintve hátrányos volt, mert megszakította és hosszú távon kilátástalanná tette az országrendiségért folytatott küzdelmet. A várost úgy vonta állami érdekkörbe, hogy a földesúri terhek alóli megváltás esélyei minimálissá váltak. A magán és közigazgatás bizonytalan kombinációját hozta létre és olyan országos kormányzati tendenciákat érvényesített, amelyek korlátozták a korábban kialakult és stabilizálódni látszó városi önkormányzatot. A választásokat - a korábbi 2-3 éves ciklussal szemben - évenként írja elő, könnyebbé téve a tisztviselők ellenőrzését. A szerződés nem zárta ki a városban élő nemesek igazgatásban való részvételi lehetőségét, ezt azonban a szabad belátásuktól tette füg38 „Gróf Grassalkovich Antal Camara preses úr Ő Excellentiája és Miskolcz városa között kötött szerződés 1755. aug. 24-kén." Eredeti szövege: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/i. 1. dob. 4. sz. Közli: SZENDREI J. 1890. 452-458. p.