Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI
dául 1730. január 30-án az iskola dolgában született ilyen módon határozat. 33 3. Végül, s ami talán a legfontosabb, ellenőrzési feladatokat láttak el a város számadásra kötelezett tisztségviselői fölött, vagyis tulajdonképpen irányították a város gazdálkodását. 1728. december 28án például tíz potiort jelöltek ki a számadások ellenőrzésére; 1734. április 28-án öt potiort és két gazdaembert deputáltak a számadások rendbetételére; ugyanabban az évben pedig egy olyan határozat is született, hogy a számadásra kötelezett tisztségviselők előbb a potioroknak mutassák be számadásaikat, s csak azután terjesszék azokat a város tanácsa elé. 34 Mármost, ha összevetjük a potiorok neveit a redemptio során és okán készült összeírásokban olvasható nevekkel, azt kell tapasztalnunk, hogy valamennyien igen jelentős birtokokkal rendelkeztek a városban, s hogy e birtokok arányában ők járultak hozzá a legnagyobb összegekkel a redemptionális kölcsönök törlesztéséhez. Mielőtt azonban bármiféle következtetést levonnánk ebből a tényből, fel kell tennünk egy kérdést: azt tudniillik, hogy ez a miskolci potior-testület, amely jól meghatározható módon részt vett a város irányításában, vajon nem fogható-e fel egy olyan, úgynevezett külső tanácsnak, amilyen a szabad királyi városokban működött? Adataink alapján azt kell válaszolnunk erre a kérdésre, hogy a potior-testület nem volt külső tanács, bár legfontosabb feladatuk, a város gazdálkodásának az irányítása és ellenőrzése azonos volt. (Körmöcbánya külső tanácsának a működését például nagyon szemléletesen írja le Bél Mátyás.) 35 Főleg azért nem fogható fel annak, mert a miskolci potiorokat nem választották és a számuk sem volt meghatározva. Részvételük a város vezetésében eddigi adataink szerint pusztán azon alapult, hogy ők fizették a legnagyobb összegeket a város megváltására felvett kölcsönpénzek törlesztésében; vagy más szavakkal: ők voltak a város „legtöbb adót fizető" lakosai. Ha pedig ez valóban így volt - és ismételten ki kell mondanunk: az adatok erre utalnak -, akkor egy olyan városirányítási rendszer létrejötté33 B.-A.-Z. m. Lt., IV. 1501/a. II. köt. 216. p. 34 B.-A.-Z. m. Lt., IV. 1501/a. II. köt. 131., 416. és 420. p. 35 BELIUS M. 1742. 18. p.