Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI
zálogosították, a jobbágyokat sessiójukkal, szőlőjükkel liberálták, úgyannyira, hogy végre alig maradott valami a kezük között. Ezek a Nyáry urak szerették mind a szép köntöst, mind a szép lovat, mind a színes udvart s mind a bő konyhát, de mindnyájan rossz gazdák lévén, különben az piperére sem értek; hanem a jószágokat adták és kínálták." 18 - Azaz más szavakkal: a zálogbérlők a gyors és közvetlen anyagi haszon érdekében idegenítették el az uradalom miskolci jószágait. Ilyesfajta ügyleteik révén a másfél évszázad alatt körülbelül 32 ezer forint jövedelemre tettek szert (a készpénzen kívül azonban elfogadtak a telkekért hordó borokat, ezüstkanalakat, sőt karmazsin csizmát is). A telkek nagyobb részét a szabad építés jogával együtt zálogosították tovább az uradalom bérlői; ennek eredménye pedig egy jelentős értéknövekedés lett, amelyet éppen a Kötelkönyv alapján 19 pontosan meg is tudunk határozni. Bemásolták tudniillik a kötetbe annak az értékbecslésnek az eredményét, amelyet 1702. április 29-én végzett el Kardos István, a királyi személyes jelenlét bíróságának az írnoka és amely a zálogba adott telkeken épült házakra terjedt ki: a becslés szerint e házak értéke megközelítette a 20 ezer forintot. Nyilván ez a tény is közrejátszott abban, hogy a kamara végül hajlandó lett a várossal egyezkedni, s hogy elfogadta a megváltást. Az irategyüttes, legalábbis nagyvonalakban, arról is tájékoztatja a kutatót, hogy kik voltak azok, akik ilyen módon birtokhoz jutottak Miskolcon. Segítségével az alábbi fontosabb csoportokat tudjuk körvonalazni: 1. Amint arra Négyesi Szepessy Pál is rámutatott a fentebb idézett írásában, sok jobbágy „liberáttatta" magát a telkével és szőlőjével együtt. Közöttük a mesteremberek, a valamilyen mesterséget űzők lehettek túlsúlyban; legalábbis erre utal, hogy sok birtokot szerző jobbágy viselt mesterségnevet (Csizmadia, Gombkötő, Varga, Szabó, 18 A kötet - amelynek egyébként csak elenyésző részét teszik ki a naplószerű feljegyzések, a nagy többsége a család birtokszerzéseinek az összefoglalása - jelenleg a levéltár őrizetében van; jelzete: XIII. 14. Miskolc város történetének fontos dokumentumát Négyesi Szepessy Pál naplóját vö. LESZIH A. 1927. 120. p. 19 TÓTH P. 1986. 22-26. p.
