Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC IGAZGATÁSÁNAK ÉS JOGÉLETÉNEK JELLEGZETESSÉGEI
vármegye joghatósága alóli függetlenséget kereső Miskolc nem találta meg a kapcsolatot az udvarral. Büszkén védte részkiváltságait, azonban nem tudott megszabadulni területi szintű felettes hatóságaitól. Minden állam, így a Habsburg monarchia is centralizált közigazgatási rendszert épített ki, vagy ennek megteremtésére törekedett. A központi akarat végrehajtására középszintű és helyi végrehajtási szervek létesültek, háttérbe szorultak a rendi intézmények, partikuláris jellegű területi önkormányzatok. A testületi elvvel szemben az egyéni felelősség került előtérbe, megkezdődött a központi igazgatás ügytípusok szerinti tagolása. Körvonalazódtak az állami apparátussal szembeni uralkodói elvárások, az igazgatás hivatalszerűvé, működése egyre inkább állandóvá vált. A korabeli értelemben vett igazgatási modernizáció megjelent Miskolc hétköznapjaiban is. Ennek egyik magyarázata a korszellemben rejlik. Az állam egyre sűrűbben ellenőrizte saját rendelkezéseit, egyre kevésbé tűrte el a középkori modorú önállóságot. Ezen túl jótékony hatást gyakorolt a helyi közéletre az a törekvés, amely a városi szervezet átalakítása során a szabad királyi városok szervezetét tekintette mintának. A vizsgált időszak további fontos jellegzetessége, hogy a végrehajtás eszközei között a jogi szabályozás fontos szerephez jutott. Megnőtt az egységesítő, normatív rendelkezések szerepe. Az állami és önkormányzati életben egyaránt az érvényesítés igényével készült működési szabályok jelentek meg. A jogalkotás és -alkalmazás révén radikálisan megnövekedett a szakemberek iránti igény. A felvilágosult abszolutizmus túlszabályozó hajlama jótékony hatást gyakorolt a korszerű bürokrácia megteremtésére. Ez a sajátosság Miskolc esetében közvetett módon, a szaporodó vármegyei statútumok révén érvényesült 1 1 POÓR J-NYÁRY G. 1990.; HAJNAL I. 1988.; CSIZMADIA A. 1979.; KOSÁRY D. 1990.; JÁSZI O. 1983.; BALTL H. 1979.; ARE TIN, K.O.F. v. (Hrsg.) 1974.
