Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

A korábbi szakirodalom - nemcsak Miskolc esetében - viszonylag sokat foglalkozott a várost irányító testülettel.

308 Miskolcnak főbírája 120 forint évi fizetést húzott, helyettese a korábban az egyik tanácsosi posztot is viselő albíró 60 forintot, a többi tanácsos összesen 260-at, a jegyzőt és a pénztárost 100-100, a városgazdát 60 forint évi fizetés illette. 1841-ben a tisztújítás nagy fordulatot hozott a miskolci tanács életében, az addig inkább konzervatívnak számító Soltész Nagy János főbíró helyére (a szavazatok több, mint kétharmadának megszerzésével) a liberálisabb, de mindenképpen rugalmasabb várospolitikát kezdeményező Kun Miklóst választották.

309 (A tanács összetételét 1841-ben illetve 1842-ben ld. a 39. sz. mellékletben.) A tanács újraválasztása során a korábbi testület fele kicserélődött, a vezető tisztviselők közül csak a főjegyző személye maradt változatlan. A tanácsok névsorai a város kézműves-kereskedő polgárságának reprezentációját mutatják, illetve azt, hogy a helyi elitbe jó eséllyel kerültek be, sőt maradtak ott hosszabb távon a nemesi és nem nemesi származású, elsősorban jogvégzett értelmiségiek.

310 Az 1840-es évek miskolci társadalmának átfogó megismeréséhez egy olyan forrásunk is rendelkezésre áll, mely rendi állásra való tekintet nélkül pontosan mérte fel a lakosság vagyoni helyzetét, bizonyos utalásokkal az életmódjára is, igaz csak a város egy részében, a belvárosban és néhány környező utcában. Az 1843. július 19-i nagy tűzvész kárösszeírásáról van szó (ld. 41. és 42. sz. melléklet), a hevesen terjedő lángok ugyanis - talán az utókor szempontjából egyedül szerencsés módon - minden fontosabb lakó- és középületet megsemmisítettek, a lakosságnak alig volt esélye, hogy ingóságai közül bármit is megmentsen. Összesen 590 magánszemély és 40 intézmény (egyház, városi és vármegyei hivatal stb.) lakóépületei pusztultak el a hozzájuk tartozó gazdasági melléképületekkel együtt, az együttes kárt mintegy 600 ezer forintra becsülték.

311 (Utóbbiak alatt külön írták össze az 308 Ld. erről kritikusan: BÁCSKAI V. 1989. 18. p.; Miskolc vonatkozásában pl. LEVELES E. 1929. 122-123. p. 309 Erre egykorúan pl. SZŰCS M. 1981. 129-130. p.; a korabeli miskolci politikai élet eseményeire részletesen: RUSZOLY J. 1991. 310 Vö. M. TÓVÁRI J. 1980. 792. p. 311 Miskolczi Értesítő, 1843. augusztus 1. (31. sz.) 1. p.