Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

donosok bizonyos rangsorára következtethetünk belőle. Az 1831. évinél kissé bonyolultabb kivetésű kéményösszeírásból (ld. 37. sz. melléklet) is kiderül, hogy a legalacsonyabb illetéket (15, 24 vagy 36 krajcárt) fizetők az összeírtaknak ugyanúgy majdnem 80%-át teszik ki, mint a tíz évvel korábbi adatfelvételben, s hasonló az igazán nagy (4 ft feletti) fizetések aránya is, mint korábban az 1. osztályba sorolt kéményeké. A négy osztályba sorolt pincékkel kapcsolatban hasonló megállapítás fogalmazható meg. (Ld. 38. sz. melléklet.) Bizonyos csökkenést mutat a nemesség lélekszámában az 1840-es évek elején készült nemesösszeírások a részletesebben elemzett 1825. évihez képest. A nemesi összeírások alapját az jelentette, hogy a nemesek és „mindazok, akik nemes számba vétetnek", viseljék az országgyűlés terheit. 1832-36-os, 1839-40-es, 1843^4-es diéta ugyanezt határozta el, de az összeírás elkészítésének módját és alapját teljes mértékben a törvényhatóságokra bízta. Volt, ahol kulcsot állapítottak meg, volt ahol az összeírás alapjául szolgáló átalányt stb.

291 A Borsodban követett eljárásra vonatkozóan nincsenek pontos információink,

292 valószínűleg csak névsorra voltak kíváncsiak, maguk a lajstromok ugyanis csak (többé-kevésbé ábécérendbe szedett) neveket tartalmaznak, egyéb kiegészítő információt nem. Az 1842. évi adatsor (ld. 40. sz. melléklet) 1112 nemesi háztartásfőt, az 1840. évi valamivel kevesebbet (1107) tartalmaz a honoratiorokkal együtt.

293 A korábbi időszakhoz képest mutatkozó csökkenésben szerepe van a kétséges („dubitatus") nemesekkel folytatott egyre hevesebb huzavonának. 1840-ben például egyszerre 54 nevet töröltettek a készülő listákról, mert alapos gyanú merült fel az illetők nemességével kapcsolatban,

294 köztük még olyan Megyaszóról beköltözött személy is, akiről Zemplén megye igazolta, hogy csak visszaél a nemesi titulus nyújtotta előnyökkel. 1842-ben Miskolcon összeíratták a kétséges nemeseket,

295 összesen 76 főt találtak, ami már majdnem 291 PÁLMÁNY B. 1984. 55-56. p. 292 1839-ben például a városi jegyzőkönyv csak azt rögzítette, hogy a 12 tanácsosnak meghagyatik, hogy „a szakaszaikba lévő nemességet betűrend szerint minél előbb összeírván" tegyenek jelentést. B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 65. köt. (1839) 558. sz. 293 Ld. 111. sz. jegyz. 294 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 798/1840. sz. 295 Az összeírás elrendelésére ld. B.-A.-Z. m. Lt. LV. A. 1501/e. 500/1842. sz.