Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

sítést közvetlenül végző eladó, árus, tehát kereskedő is volt.

287 A kettős mesterség későbbiekben is gyakori lehetett, egy bizonyos Schwartz Benjámint például 1848-ban egy kereskedés és egy kocsmáitatás valamint egy lányából és egy szolgálóból álló háztartása alapján akarták adó alá vetni annak minden tiltakozása dacára.

288 A statisztikában megjelenik egy kiszolgált zsidó katona is (zsidókat 1804-től kötelezhettek katonai szolgálatra

289

), aki leszerelése után gazdálkodóként élt Miskolcon, egyébként nála találkozunk egyedül ezzel a foglalkozás-megjelöléssel. Az 1838-as összeírásban feltüntették, hogy az összeírtak kinél laknak. (Ld. 32. sz. melléklet.) 31 esetben saját magát adták meg, mint háztulajdonost, a túlnyomó többség azonban lakást bérelt valakinél. 21-nek valamely intézmény (8-nak például maga a hitközség) adott bérbe kisebb-nagyobb lakrészt, a magán bérbeadók 8,5%a (28 háztulajdonos) bizonyosan nemes volt, 11-es laktak továbbá egy másik zsidótól bérelt lakásban. A túlnyomó többség bérbeadójáról nem tudtuk megnyugtatóan tisztázni a jogállapotát, többségük bizonyára nem nemes volt. Utóbbi bérbeadók között feltűnnek olyan gazdag görög kereskedők is, mint Pilta Demeter,

290 Gerga Demeter özvegye, Gyika Naum, Rajkovics György stb., ami a két nagy kereskedőcsoport közötti kapcsolat létére utal, még ha egyébként a kereskedelemben konkurenciát is jelentettek egymás számára. AZ 1840-ES ÉVEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE Az 1831. évihez hasonló pontosságú ház- vagy kéményösszeírással nem rendelkezünk, az 1841-45 közötti házösszeírások adatai több helyen kiegészítésre, pontosításra szorulnak. Nyilván nem teljes körű például az 1841. évi felmérés sem, de a ház- és pincetulaj287 Vö. KÖVÉR Gy. 1998. 88. p. 288 Schwartz ugyanis azt állította, hogy kereskedése nagyon rosszul megy, „naponkénti élelme keresésére alig volt képes", tehenét is emiatt kellett eladnia. B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 591/1848. sz. 289 Ld. erről pl. KÖVÉR Gy. 1998. 67. p. stb. 290 A Pilta családnak egyébként 1845-ben már 9 háza volt a városban. B.-A.-Z. m. Lt. LV. A. 1501/e. 1165/1841. sz., idézi: M. TÓVÁRI J. 1980. 791. p.