Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

forintra rúgott, ez utóbbi minden bizonnyal az I. Ferenc által kétszer kivetett hadiadónak köszönhetően megnövelt összeg.

271 Az 1810-es évek közepén Miskolc összes adója 13 624 forintot tett ki, ebben azonban a házi pénztár befizetései több, mint duplájára rúgtak az állami adótehernek.

272 Továbbá 1825-ben több, mint 300 fővel többet vetettek adófizetési kötelezettség alá, mint 1835-ben. A csökkenés okát kereshetjük az adómentesítettek szélesebb körében, adathibákban (mint a regnicolaris összeírás esetén mondottuk), de az adófizető lakosság bizonyos mértékű tényleges számszerű csökkenésében is. Ennek, illetve a kivetési kulcsnak az esetleges különbségei ellenére, ha táblázatokba foglaljuk a befizetendő adókat (ld. 14. és 30. sz. melléklet), azt láthatjuk, hogy az összes adózónak mindkét időpontban majdnem akkora része adózott 5-10 forintnyi öszszeggel, ugyanakkor 1835-ben kétszer akkora rész került a legkisebb adósávba (0-5 forint közé), mint 1825-ben (62,64 illetve 33,39%) A „hiányzó" 30% 1825-ben a 10-30 forint közötti adósávokban található, az ennél magasabb összeggel adózók ugyanakkor körülbelül ugyanakkora (1% alatti) részét teszik ki saját népességüknek mindkét adatbázisban. A második időpontban ugyanakkor nem találtunk 100 forintnál nagyobb összeget fizető adózót. Összehasonlításul megjegyezzük, hogy Szeged 1839/40. évi adólajstromaiban 242 fő akadt, aki 30 forintnál nagyobb adót fizetett,

273 Miskolcon ugyanezek száma 1825-ben 60 fő, az adókötelesek 3,12%-a, 1835-ben 25 fő, amely 1,48% csupán. Mindehhez érdemes megjegyezni, hogy Szegeden ezek az egy főre jutó átlagos adóterhek nem is voltak különösebben magasak,

274 Miskolcon ellenben nagyon is annak tűnnek, ha például a regnicolaris összeírásból a kereskedők jövedelmével illetve az átlagos házbérletekkel összevetjük. (Ld. fentebb.) Mindezt egyébként egykorúan szellemesen fogalmazta meg egy cipészmester, bizonyos Huszka Antal felesége, amikor egy kisebb tűzvész kapcsán konyhai gondatlansággal vádolták: „szegényebb emberek 271 Továbbá a város jelentős adótartozást is felhalmozott. Ld. pl.: B.-A.-Z. m. Lt. LV. A. 501/e. 1239/1822. sz.; ill. B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/a. 48. köt. (1822) 186. sz. 272 DEBRECENYI BÁRÁNY P. 1817. 62. p. 273 GERGELY A. 1984. 91-92. p. 274 GERGELY A. 1984. 90. p.