Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

sorban. Mintegy 10 évvel később még inkább láthatóak a növekedés és a térbeli terjeszkedés jelei, és talán az összeírok következetesebb munkájának eredménye is. 1781-ben a legtöbb családfőt a Piac, a Szirma és Toronyalja, Medgyesalja és Fábián utcában nevezték meg. Tehát inkább a város központi és déli részein tömörült a népesség. Utcák és városrészek szerinti létszám 1781-ben

8 Utca Családfő % Piac 313 13,22 Szirma 240 10,14 Toronyalja 170 7,18 Medgyesalja 162 6,84 Fábián 153 6,46 Újvásros (kelet) 122 5,15 Kishunyad 122 5,15 Szepesi újsor 111 4,69 Nagyhunyad 110 4,65 Vízköz 109 4,60 Újváros (Pecze m.) 81 3,42 Derék 79 3,34 Tízes honvéd 70 2,96 Újváros (észak) 69 2,92 Kádas 58 2,45 Szeles 49 2,07 Papszer 37 1,56 Bagaméri újsor 35 1,48 Kenderföld 33 1,39 Czikó 32 1,35 Malomszög 32 1,35 Kandia 31 1,31 Újváros (közép) 30 1,27 Kisarnót 30 1,27 Pipis-dombalja 26 1,10 Tetemvár 24 1,01 Patkány-sor 24 1,01 Csabai kapu 15 0,63 Összesen 2367 100,00 8 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501 /b Sp. XXI. Fs. X. No.105/13.