Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

dődött az Avas hegy északkeleti, északi oldalában a legnagyobb kiterjedésű „pinceváros", míg a hegy déli oldalát szőlők borították. A Csabai kapunál a Tűzkövesnek három pincesora volt, s itt Mindszent községnek is volt a tapolcai apátság birtokán 5 sora összesen 106 pincével, ezek közvetlenül a templom és plébánia fölött kezdődtek.

244 Az Avas legmagasabban fekvő pincéi a Hóhérbástyán feküdtek 3 sorban, majd az Angyalvölgy vagy Mélyvölgy és a Papszer feletti alsó és felső sor következett. A Jézus kútja fölött szintén több egymás feletti pincesor kezdődött. További pincék az Avason: Szemszúró-alja (alsó és felső), az Avas-tetőn három sor, Avas-fark, Kőporos, Közdomb-alja, Közdomb, Pipis-temető (alsó-középső-felső), Danyi-völgy. Az északi pincék is az országúinál, a Szentpéteri kapuban kezdődtek, előbb a Tetemvár több sorban, a Bábonyi-bérc pincéi (Galagonyás oldal, Hosszú sor, alsó-középső-felső), majd a Bandzsalgó két sora, Kis-Bedegvölgy, Birsalmás és Embertelen sor. A Kötelkönyvben a pincék száma még nem érte el a 600-at, míg 1744ben már 897 pincét írtak össze.

245 1817-ben pedig 1779 volt a pincék száma, melyeknek 43%-a borházzal és a pince előtt kis térséggel rendelkezett, 32%-nak csak borháza volt, előtte pedig már az út kezdődött, míg ugyanilyen arányban voltak a „kőlyukak", vagyis borház nélküli vájatok. A Telekkönyv alapján a pincéknek majdnem a fele igényes, mind a szüretet, borkészítést, más gazdasági tevékenységet, mind egyéb célt kiszolgáló ingatlan volt. Érdekes, hogy 8 pincét úgy írtak össze, hogy csak borháza van, pince nélkül. A pincék számának növekedése a gazdaság, s nemcsak a szőlőkultúra élénkülését jelzi. Új pincék ásása az 1720-as években kezdődött, s folytatódott végig a XVIII. században. 1738-ban az Avasi templom és a Jézus kútja felett ásnak új sorokat, szekérúttal együtt.

246 Az 1780-as években a Bedeg-völgy elején említik az „Újsor" pincéket, ahol a város a pincelyukhoz borháznak való helyet mér ki Gyöngyösi Fuder Ferencnek.

247 A legnagyobb bővülés a te244 1777. MOL. C 38. Diocaesis Agriensis 6. cs. No. 26. fasc. 209. 245 LEVELES E. 1929. 82. p. 246 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 570., 648. pp. 247 1783. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 339.