Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

ára csökkent a rétek nagysága. A város, úgy tűnik, a rétek rovására terjeszkedett. (Legelők) A rétgazdálkodás mind topográfiailag, mind a gazdálkodás tekintetében szorosan összefügg a legeltetéssel, hiszen a rétek és legelők egybeérnek a határban, ugyanakkor mindkettő az állattartás alapját képezi. A jobbágyi telki állományon kívül eső, s közös használatban lévő legelőkön való legeltetés rendjét a város kommunitása szabályozta ősidők óta, így a pásztorok felfogadását, csorda kihajtását is a tanács határozta meg, s a helyi adókon alapuló közös kasszából fizették. Külön voltak pásztoraik a város negyedeinek, hiszen mindig a legrövidebb úton hajtották ki az állatokat. 1763-ban három marhacsordát tartottak fent a miskolciak.

193 Konda is több volt, 1794-ben az újvárosi nyájhoz Zöldági Jánost szegődtették kondásnak.

196 A disznókat esténként hazahajtották, így a konda esti behajtása is hozzá tartozott az utcaképhez.

197 A marha- és ménespásztorokat is évenként fogadták fel, de ezek tavasztól a legelőn maradtak az állatokkal. A kihajtás idejét szintén a város rendelhette el a szokás és időjárás függvényében. 1723-ban nagypéntek napját határozták meg a lovak kihajtását,

198 1838-ban például március 20 körül állapították meg a „csordabeli marhák" legelőre hajtását.

199 A marhákat ősszel Szent János-nap körül, a lovakat Szent András-nap táján terelték vissza a városba gazdáikhoz.

200 A csordák bikáiról is a tanács gondoskodott, a XVIII. század közepén a Városházától nem messze lévő városi majorban tartották egy akolban összezsúfolva a bikákat, s innen hajtották ki őket naponta háromszor a csordákhoz. A város utcáin keresztülhajtott állatok zavarták a lakosokat, ugyanakkor a csordásoknak is nem kevés fáradságot okoztak, ezért 1763ban a felső (a város diósgyőri végében lakó gazdákhoz tarozó) csorda bikáinak a Meggyesalja utcán, a Szinva mellett építettek egy aklot, nem messze a csordás házától.

201 A legelők felügyelete, karban195 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 144-145. pp. 196 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 20. köt. 103. p. 197 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 36. köt. 154. p. 198 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 613. p. 199 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 64. köt. 112. p. 200 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 41. köt. 188. p. 201 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 144-145. pp.