Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

„határdombok újítását", majd a felsőzsolcai és arnóti lakosokkal folytatják a földhalmok újrarakását. A miskolci Pápa-tetőn a sajókeresztúri határjárásban is említett három helység találkozott, itt hármas határdombot újítanak meg 1810-ben.

129 A határok bejárására azért is szükség volt, mert a gazdák földjük művelése során időről időre módosították a határvonalat. 1769-ben csorba esett a város területi integritásán, s miskolci tisztviselők mentek ki a csabai és miskolci határon lévő Csermőke szőlőhegyre, ahol megállapították, hogy a szőlők mellett haladó szekérutat, amely egyben a két helység közigazgatási határának funkcióját is betöltötte, Böszörményi István a saját szőlejéhez csatolta, s ezzel néhány ölnyi darabot elvett Miskolc területéből, s Csabához csatolta.

130 A miskolci határok jórészt őrizték a középkori királyi uralom alatt és a diósgyőri uradalom részeként megszilárdult nyomvonalukat, még a Sajó mederváltása sem változtatott ezen, jóllehet a XIX. század elejétől a főmeder az Előér lett, a régi Sajó megmaradt határvíznek. A vízrajzi változások mellett a leginkább figyelemre méltó nóvum a Sajó-hidak megépülése, s ezzel a Felsőzsolcával való közvetlen összeköttetés megteremtése. Ennek következtében a régió országútjai is Miskolcon koncentrálódtak, a város utcahálózatában is alapvető változásokat indukálva. HATÁR ÉS GAZDÁLKODÁS Miskolc mezőváros mezőgazdasága a késő középkor és kora újkor forrásaiban többszektorú, de a bortermelést preferáló gazdaságként tűnik fel, a legintenzívebb borkereslet idején sem követte azonban a monokultúrás agrárkultúrát. A mezőgazdaság sokszínűsége, amelyet a sajátos domborzati viszonyok, az Alföld és Felföld találkozása nyújtotta táji előnyök teremtettek meg, a határ tájképében és topográfiájában is megjelent, és megjelenik az újkor évszázadaiban is. Benkő Sámuel történeti-orvosi topográfiájában a miskolci határt az agrárium jellemző római istenségéivel népesíti be. A síkságon 129 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 510. 1. doboz és LV. 1501/a. 6. köt. 41^2. pp. 130 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1177.