Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
össze a két ág. Bár a mederváltás a XIX. század elejére teljessé vált, a folyóágak elnevezése csak lassan változott. 1827-ben, amikor „Indzsinér" Tót Andrásné tehene belefulladt a határon folyó vízbe, még mindig Előérnek hívják a folyót. 113 Az Előér csak a XIX. század közepére vette át végleg a Sajó nevet, míg a régi mederből Kis-Sajó lett, az 1858. évi katonai felmérés térképén 114 már ezen a néven szerepel. A Sajót mosásra és fürdésre is használták. 1811-ben a benne mosott gyapjút, melyet feltehetően a kallómalmokhoz készítettek elő, a partján szárították. 115 A hidakon áthaladó fuvarosok és utasaik, valamint a miskolciak is fürödtek a Sajón. 1763 júniusában a Sopron vármegyei Nemeskérre való evangélikus diák, Czempel János, akit fuvarosok szállítottak a lőcsei líceumból haza, a szekeresekkel együtt megfürdött a folyóban, de bele is fulladt. 116 A Sajó a reformkorban már a rekreáció helyszíne és eszköze is Miskolc határában. Mivel gyakoriak a vízbefulladások, a vármegyei főorvos javaslatára Miskolc tanácsa 1840-ben a biztonságos fürdőzés érdekében elrendeli, hogy jelöljenek ki állandó fürdőhelyet a folyóban, s megtiltja a szeszes italok fogyasztását, valamint a rendbontást, éjjeli lármát. A tisztiorvosnak azt a kérelmét, hogy a Sajón mentőcsónakokat tartsanak, és úszni tudó őrök segítsenek a vízbe fulladóknak, figyelmen kívül hagyják. 117 Az 1759. évi határjárás szerint Felsőzsolcától délre a Dőry és Bárczay család birtokával, Jenke-pusztával határos Miskolc, 118 itt egyébként a tapolcai apátságnak is van alapítványi földje. 119 Miskolc területéről Jenkére folyik el a Bába-sárja nevű ér, amely feltehetően a kora újkorban medret váltott Szinva egykori nyomvonalán halad dél felé. Az 1759. évi térkép tanúsága szerint az egykori jenkei határon túlnyúló Sajó-menti területre a miskolciak tartanak igényt (Miskolcienses praetendunt hoc aquisitum), s a határjárásba is felvették, hogy bizonyos miskolci lakosok saját területükhöz csatoltak egy da113 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 53. köt. 171. p. 114 Másolata: HOM. HTD. II. 849. 2. 115 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 37. köt. 122. p. 116 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 76. p. 117 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 66. köt. 172. p. 118 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501 /c. III. I. 18. 119 MOL. E 156. 60/71, 60/77, 210/10.