Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

hámorból származtak, s Pach János kovácsmester dolgozta fel őket.

47 A hidak környéke a kétes elemek találkozó- és búvóhelye volt, főként a közelben legeltető béresek csoportosultak itt. 1840-ben a borsodi szolgabíró kéri a várost, hogy a marhatartó városi gazdákat szólítsa fel, cselédeiket tiltsák el a Sajó-híd körüli időzéstől.

48 A város belterületén a Pestről jövő országút legfontosabb hídja a Szinvát átszelő Forgó-híd volt (az Forgó hídja.... az Szinyván keresztül menő ország úttya),

49 amelyet a Forgó család közeli házáról neveztek így. Ez az objektum a XVIII. században lett a fő országúti átkelő, hiszen a korábbi évszázadokban a Vágómalomnál fordult az országút a miskolci Piac utcára.

50 A hidat 1757-ben teljesen újjáépítik (ex fnndamento újonnan erigáltatván), ekkor még fából. A szerkezetet „temérdek vastagságú spontolt gerendák" alkották, ezekből 18 darab jutott a lábakra. Két szélén végig karfákat tettek 14 „véknyas" gerendából, melyeket 124 „csinos meccéssel ormózott, három s három kötésekkel megerősített oszlop" tartott és díszített. A favázat vaskapcsokkal fogatták össze.

51 1787-ben még mindig fából van, akkor a Lyukó-hegy erdejéből vágnak fát a javításához,

52 sőt 1789-ben is fagerendákkal javítják.

53 A híd anyagát a XVIII. század legvégén szilárdra cserélik, 1794-ben „az kőből épült Forgó-hídjánál" dolgozók közt egy 100 iccés hordó bort mér ki a város tanácsa/""

1 1803-ban pedig „Forgó-kőhídnak" nevezik.

55 A híd korlátja is kőből volt, de a használatban nem vált be, így 1836-ban a városi tanácsosok azt javasolják, cseréltesse ki a város faépítményre, vagy a régebbinél keskenyebb kőfalra.

56 A híd fenntartása részben a város kötelessége volt, de időről időre szabadulni igyekezett ettől a súlyos tehertől, így 1785-ben is ezt kérvényezi a városi tanács a vármegyénél.

57 Ezt 47 Az 1807. évi építkezés rajza és számlái: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 510. 1. doboz 48 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 66. köt. 180. p. 49 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 776. 50 GYULAI É. 1998. 91. p. 51 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 135-136. pp. 52 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 14. köt. 102. p. 53 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 15. köt. 223. p. 54 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 20. köt. 72. p. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 29. köt. 212. p. 56 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 62. köt. 213. p. 57 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 12. köt. 78. p.