Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

saskocsi-járat, a delizsánsz már gyorsabb volt, s fő célja utasok, illetve értékes áruk szállítása.

16 A Buda-Eger-Kassa delizsánsz 1802-ben létesült, s kezdetben kéthetenként járt. A reformkor kezdetén bevezették az éjjel-nappal járó gyorskocsit, sőt magánvállalkozók is beszálltak a szállítási üzletbe. A Pestről Eperjesen át Kassára tartó gyorskocsit a Pest-Eperjes Gyorskocsi Intézet működtette, s 1837-től keddi napokon indult Miskolcra, ahol az Arany Korona Szállodánál Lichtenstein József, a társaság megbízottja várta. A gyorskocsi Miskolcról Putnok, Rozsnyó és Igló érintésével ért Lőcsére.

17 Ez a verseny a postát is járatai gyorsítására és sűrítésére ösztönözte. 1834-től a posta Miskolcról csatlakozó járatot indított Sajókazincon, Putnokon át Tornaijáig.

18 A levélposta a XIX. század elején hetenként kétszer indult Budáról, s péntek estétől vasárnap délutánig ért Miskolcra, a kedd reggeli pedig csütörtök délelőtt érkezett meg, de a 42 órás időtartam az 1840-es évekre 32 órára csökkent. Az országutak, postajáratok nevezetességei és elmaradhatatlan kísérői voltak a kocsmák, így a kassai úton az arnóti határban a Kutyakaparó és az Újfalusi kocsma,

19 a görömbölyi úton a Vakaró és a környék leghíresebb kocsmája, az egri elágazásban álló Bukanc, s a szintén útelágazásra telepített felsőzsolcai Borhalom fogadó,

20 illetve a felsőzsolcai Megállj és az alsózsolcai Szaladj csárdák.

21 A csabai országúton közvetlenül Miskolc határában állt a hírhedt Vörös Rák, ahol a halálos végű bűnesetek sem voltak ritkák, a leggyakrabban azonban verekedés és lopás fordult elő.

22 1832-ben a Veres Rák bérlőjét, Szőllősi Menyhértet „városunk határán kívül lévő korcsmárosként" említik.

23 A diósgyőri uradalom 1818-ban az Előér hídja mellett, „a Zsebe nevű pást széliben" akar országúti kocsmát felállítani, de a környéken marháikat legeltető miskolciak tiltakoznak az 16 ANTALFFY Gy. 1975. 217-222. pp. 17 SZENDREI J. 1904. 819. p. és KAMODY M. 1990. 92. p. 18 KAMODY M. 1990. 95. p. 19 DOBROSSY I. 1985. 20 CSORBA Cs.-BARSI J. (szerk.) 1990. 79-80. pp. 21 ZSÍROS S. 1993. 93. p. 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501 /a. 24. köt. 69. p. 23 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501

/a. 58. köt. 191. p.