Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
után azonban, amikor Grassalkovich Antal irányítása alatt újjászerveződött a koronajószág, Diósgyőr mezőváros fontos uradalmi hivatalok helyszíne lett, így a miskolciaknak ismét fontosabbá vált a Bükk felé vezető országút, amelyen keresztül Egert is elérhették. A gömöri úttal ellentétben az Abaúj, illetve Zemplén felé vezető Sajó- és Hernád-vidéki országút éppen Miskolc körzetében változott a XVIII. század folyamán. A középkorban és a török időkben ugyanis Mohi mezővároson keresztül, a körömi révnél ágazott el a pesti út Tokaj felé, illetve Ónodon keresztül vezetett a zsolcai vámhoz, majd tovább Kassára. Miskolcról azonban a szomszédos FelsŐzsolcát nehéz volt elérni, a Sajó folyó két ágán, az Előérnek nevezett kisebben, és a főmedren kellett ugyanis átkelni, nem számítva a Sajó menti kisebb vízfolyásokat, s hidak, illetve rév híján ez lehetetlen volt. így Miskolcról a XVIII. század elejéig csak Sajóvámoson átkelve, Szikszón át érhették el Felső-Magyarország katonai és gazdaságirányítási központját, Kassát. A hódoltságot követően az országrészek közötti kommunikációt erősítette, hogy a zsolcai hidak megépülésével Miskolc az abaúji és zempléni utak csomópontja lett. Az Előér nevű Sajó-ágon és a Sajón épült hidakat a század elején emelhették, hiszen 1722-ben már az Előér hídjának javítására rendelik a miskolciakat, amikor Zsolca felől katonai csapatok közelednek. 4 A Sajó folyón a XVIII. század végén lezajlott mederváltás nem érintette lényegesen az új országutat, hiszen mind az Előéren, mint főágon, mind a régi Sajón továbbra is hidak vezették át az országút forgalmát, a XVIII. század végétől azonban a nagyobb, fontosabb átkelő az Előér hídja lett. A hídon átmenő utat kassai országútnak nevezték. 5 A Sajó-ágakon áthaladó országúti csomópont három vármegye összeköttetését teremtette meg. A Sajó-híd után Felsőzsolcán az arnóti határon át Újfalu puszta mellett vezet a kassai út Abaújba, míg a Zemplén felé leágazva Ongán és a gesztelyi Hernád-átkelőn át halad az út Tokaj felé. 6 A Sajó-ágakon átkelve Zsolcáról nemcsak Tokaj, hanem Ónod és Debrecen felé is vitt országút. Az 1780-as években készült katonai fel4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 811. p. 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501 /b. X. I. 300. [18] 6 ZSÍROS S. 1993. 92-93. pp.
