Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

(Mindez azért is érdekes, mert a város felpezsdült közéletében 1841 folyamán bekövetkező változások jól tetten érhetők, ha például az egy évvel korábbi - Soltész Nagy Kálmán győzelmét hozó - választásokkal összevetjük.

127

) A folyamat azután 1842-ben kiterjedt a megyei tisztújításra illetve az 1843. évi követválasztásra is,

128 összességében az 1840-es évek közepére Borsodban élénk közélet és egyre tagoltabb pártszerkezet jött létre, amihez persze az is hozzátartozik, hogy egyre jobban meg tudta mutatni erejét a kormányzat által támogatott konzervatív párt, például a liberális szerveződésekben oly fontos adó ügyének megbuktatásában.

129 A helyi közélet elismertségét és elkötelezettségét bizonyította továbbá, hogy mind Palóczy, mind Szemere bekerültek az 1841-1843 között ülésező büntetőjogi reformot kidolgozó választmányba, ahol a Deák Ferenc vezette liberálisokkal a polgári szempontú igazságszolgáltatásért harcoltak, Szemere országos figyelmet keltő röpiratot is publikált a halálbüntetés eltörléséről. Az 1843-44. évi országgyűlésen azután Palóczy és Szemere képviselték Borsod vármegyét, és harcoltak - a magyar nyelv hivatalossá tételén és a vallásügyi törvényen kívül - nem túl sok tartalmi reformot szentesítő, ám annál több éles vitát gerjesztő diétán, a reformok ügyéért. Palóczy 1844 végén visszavonult a közélettől (erre nemcsak idős kora, valamint a miskolci református líceumban vállalt igazgatói állása késztette, hanem fiának, Palóczy Tamásnak Szemere Bertalannal való súlyos és személyes konfliktusa is), Szemere figyelmét pedig egyre inkább az ellenzéki párt országos szervezetének kiépítése kötötte le. Kettőjük szemléletbeli azonosságai és különbségei egyébként jól tanulmányozhatók az 1843-44. évi országgyűlésről készült követjelentési beszédeikben: míg Palóczy inkább az elért eredményeket igyekezett higgadtan számba venni, Szemere az ellenzék előtt álló feladatokra összpontosított mozgósító erejű beszédével.

130 Felvethető továbbá a kérdés, hogy a meghatározó politikai sze127 Pesti Hírlap, 1841. január 16. (5. sz.) 18. p. 128 Részletesen ld. RUSZOLY J. 1991. 89-99. p.; ill. SZŰCS M. 1981. passim. 129 RUSZOLY J. 1991. 100-103. p. 130 Palóczy követjelentését közölte: SERESNÉ SZEGŐFI A. 1987. 261-321. p.; ill. SZEMERE B. 1847.; vö. RUSZOLY J. 1991. 108-116. p.