Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

haszonbérletet, hanem városi telkeket is örökösen szerezniük. Gyárak, mesterség, vagy kereskedés tekintetében semmi szin alatt nem gátoltathatnak. Ha más tartományokból Magyarországra jönnek, 1000 forint értékű vagyont hozzanak, vagy bizonyságát annak, hogy „valamelly mesterség 's mivészet gyakorlásával élelmüket megkeresni tudják." S végül a 6. §., amely szerint „Minden ezen törvénynyel ellenkező törvény - szokás - rendelet vagy határozat ezennel eltöröltetik és megszüntetik."

144 Ezzel kezdődött a magyar - így miskolci - zsidóság emancipációja 1840-ben, de teljes vallásszabadságukat végül is az 1848. évi 7. tc. mondta ki. Miután a magyar szabadságharcot 1848-1849-ben végigharcolták, Haynau külön is büntette, ismét adóztatta őket. Polgári egyenjogúságukat 1867-ben iktatták törvénybe, s ekkortól kezdve állam- és magánjogi értelemben semmi sem különböztette meg őket az ország többi lakosától. A zsidóság elindulhatott a polgári beilleszkedés és a gazdasági fellendülés útján Miskolcon is, lényegesen hatékonyabban, mint az a XVIII. század végén, XIX. század elején a görög kereskedőkkel „vívott harcban" megfigyelhető és dokumentálható volt. 144 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/e. 3854/1844.