Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

A Hegyalján az ottlakó zsidókat és görögöket, de a felvásárlásra odajárókat (külsőket) is azért tiltják, mert a jobb borokat vevő lengyel kereskedőket távol tartják a vásárlástól, tehát kiszorítják a lengyel kereskedőket a Hegyaljáról. A vármegyék és a városok ugyanakkor hasonló ellenséget látnak bennük, mert a helyi vásárokat és piacokat éppúgy elárasztják balkáni és nyugati árukkal, mint az üzleteket és boltokat. A legkorábbi, zsidókat eltiltó rendszabályok a borkereskedelemmel kapcsolatosak. S mert ezek a várt eredményre nem vezettek, olyan helyi és országos utasítások láttak napvilágot, amely a zsidók magyarországi kitiltását célozták. 1735-ben, 1737-ben, 1769-ben és 1777-ben is utasítás született, hogy az útiokmányok nélkül kereskedő, esetleg kóborló zsidók az országba nem engedhetők be, s „magok helyére vissza küldessenek."

99 A XVIII. század folyamán többször, de még az 1802. évi országgyűlésen is megfogalmazódik, hogy „a zsidóság mai napig is a' Lakosok nagy meg terheltetésekre és károkra szünet nélkül szaporodnak."

100 A bevándorlásnak igyekeztek pénzügyi határokat is szabni. Erre már kísérletet tett III. Károly is, de Mária Terézia uralkodása idején születnek nagyobb számban rendeletek. A rendeletek irányultak a bevándorlás megakadályozására, a földesurak kisebb királyi haszonvételi bérletének (bérletbe vételének) eltiltására (olyan regálék, mint a pálinkafőzés, vám, rév, malmok, mészárszékek, vendéglők bérlete), de leginkább a bányavárosoktól való távoltartásuk járt eredménnyel. A Galícia felől, vagy Csehországból érkező zsidó családok eltiltása a nemesfém-kereskedelemtől, a felsőmagyarországi bányavárosoktól délre „tolta" tovább a kereskedőket, így pl. egyre nagyobb számarányban Miskolcra és a Miskolc környéki településekre (pl. Hejőcsaba). A zsidók 1744. évi összeírását követően, de az 1754. évit megelőzően Mária Terézia ún. vegyes bizottságot hívott életre 1749-ben a zsidók ügyeinek intézésére. „Azon az alapon, hogy a király jogai közé tartozik a zsidókat az országban megtűrni, vagy kiűzni, megtűrésük fejében külön adót, ún. türelmi taxát, taxa tolerantialis ve99 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 307. 3. doboz. 100 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. 307. 3. doboz.