Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

volt porták utáni szekerek állítása 1738-ban, amikor a császári tábort; vagy 1739-ben, amikor a felkelés idején a nemesi seregeket kellett támogatni.

62 1746-ban Miskolc mezőváros főbírája, Zsóry Zsigmond igazolta, hogy az itteni görögök már 30-35 esztendő óta részt vesznek a közterhek viselésében, a rájuk kivetett adókat és szolgálatokat teljesítik.

63 A megye és a város után a diósgyőri koronauradalom prefektusa, Rottenstein Ignác 1758-ban adta ki igazoló levelét, amelyben rögzíti, hogy az akkor dúló háború idején megkereste a görögök kompániáját, akik a borkereskedésre, az időben és útban hosszú és elhúzódó útjaikra hivatkozva ugyan újoncot nem szereltek fel, de az újoncállítási összeget (többet mint ami rájuk esne) készséggel befizették az uradalmi kasszába.

64 A nemesi felkelések támogatásáról a vármegye is adott ki számos igazolást. Eszerint a görögök 1739-ben és 1740-ben egy-egy négylovas szekeret biztosítottak a császári katonaság számára. 1742-ben és 1744-ben pedig a megye felkelő nemességét, illetve a nemesi csapatok szervezését, kiállítását segítették hadi felszereléssel, másrészt pénzzel. Azt is leírták, hogy „ittlakásuk óta serényen teljesítették a rájuk kivetett közterheket."

65 1759-ben a nádorispán megkeresésére 200 rénes forinttal, 1763-ban önkéntes felajánlásként 50 rajnai forinttal támogatták a vármegyét.

66 Mivel a görögök rendszertelenül, nem létszámukból következő, hanem azt lényegesen meghaladó összeget (összegeket) fizettek hol az uradalomnak, hol a városnak és a vármegyének is, érthető módon valamilyen szerződés, megállapodás készítésére törekedtek. 1785-ben találjuk az első olyan contractust a városi kommunitás és a görög kompánia között, amely évi meghatározott összeg fejében felmenti őket a közteherviselés különböző módozatai, formái alól.

67 Mielőtt idáig eljutottak volna, a görögök készítettek egy áttekintést arról, hogy miként vállaltak részt a katonaállításban. Az összesítésnek nincs levéltári, vagyis városi, megyei iktatott változata. Az orto62 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 8/b. 63 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 8/c. 64 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 8/d. 65 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 8/e. 66 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 8/f., IX. 3. 8/g. 67 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 1501/b. 328.