Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

nálnak eladásra. Ezeknek nem lehet helyük a piacon, nem árulhatnak.

57 Ugyanebben az évben (bérleti ciklusban) az uradalom más gazdasági objektumokat a zsidóknak adott bérbe. (A görögök az úriszéknek küldött beadványukban ezt úgy fogalmazzák, vagy „fordítják le" maguk számára, hogy „a zsidók sorsa sokkal jobb volt".

58

) Azon kívül, hogy az uradalom a több bérletet fizetőnek adta árendába javait, az látszik, hogy volt egyfajta aránytartás a görög és zsidó bérlők között. A zsidók a helyi termékeket, italféleségeket árendálták, a görögöknek pedig boltokra volt szükségük, hogy a Balkánról, vagy Európa nyugati térségeiből hozott, elsősorban öltözködéssel összefüggő nyersanyagokat és kész- vagy félkész termékeiket értékesíteni tudják. A borkereskedelem kisajátítását a kortárs zsidó kereskedők amennyire tudomásul vették, annyira apelláltak az ellen, ha a görögök a pincék között, vagy a városban italmérésre „vetemedtek". 1791-től elhúzódó per tárgyát képezte például, hogy Pilta Mihály Mindszenten - ráadásul az arany-kulcs cégér kifüggesztésével a figyelmet felkeltve - bort mért. Dőry Ferenc az uradalom ügyésze ezért lefogatta és a hajdúk házába vitette.

59 A segítségére siető Szonte Tamást pedig vasra verette, s tömlöcbe hurcolta. S hogy nemcsak görög és zsidó kereskedő, hanem bérbe adó és bérbe vevő között is voltak „múltat felhántorgató" villongások, dokumentálja az a tanúkihallgatási jegyzőkönyv, mely szerint az ügyész felbőszülve azon, hogy Szonte saját fundusának mondta azt ahol lakott, így beszélt: - „hunczut gazember!, jött-ment emberek vagytok mindnyájan. Ki becsültetlek a házadból, aztán menj országodba."

60 Míg a görög (és zsidó) kereskedők uradalommal való kapcsolata a bérletekben, az uradalmi bevételekben öltött testet, addig a várossal és a megyével való kapcsolatuk színesebb, sokoldalúbb, s adataink szerint is sokkal jobban dokumentált. A folyamatosan napirenden tartott téma a közteherviselésben való részt vállalásuk volt. 57 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 601. 74. 58 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 601. 137. 59 Dőry Ferenc 1790-1799 között töltötte be ezt a tisztet. Vö. NAGY L-F. KISS E. 1995. 541. p. 60 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 601. 119.