Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI
A tisztességes kereskedelem elsajátításának első lépése az volt, amikor idősebb, kellő gyakorlattal rendelkező kereskedő valamelyik macedóniai településről „kihozott" egy gyereket azzal a szándékkal, hogy mindaddig segíti, amíg az önállóvá nem tud válni. Ennek természetesen munkában, „tanuló-időben" kifejezett ellenszolgáltatása volt. A szabályok 23. pontja szerint „ha a fiatal 16-17 éves, már iskolai végzettsége van, - ezt a helybeli iskolában kellett megszerezni és a nyelvet (ti. a magyart) bírja, az szolgáljon 2 év próbaidőt és még egy évig 20 forint fizetéssel és egy öltöny ruhával. Ha pedig nincs meg kellő időben a végzettsége, nyelvismerete, vagy fiatalabb, úgy szolgáljon 4 évig próbaidőt, a gazdája lássa el a szükséges ruhákkal és élelemmel. Ez után egy esztendőt szolgáljon 20 forint fizetéssel. Ha kiszolgálta a próbaidőt és az egy évet, s ezen idő alatt becsületes, tisztességes, erkölcsös, engedelmes magaviseletet tanúsított, úgy vétessék fel az egyházközség lajstromába, hogy amennyiben szükség volna rá és más városba vagy országba megy, személyazonossági bizonyítványa és szolgálati bizonyítványa legyen, amelyet a község szolgáltat ki. Amennyiben szolgálati idejét nem tölti ki, úgy sem a lajstromba nem vehető fel, sem pedig bizonyítvány nem adható ki részére." 42 Aki kiszolgálta a próbaidőt, az iparosokhoz hasonló vándorútja során elmélyítette szakmai ismereteit, segéd lehetett, akire ismét másféle kötelmek voltak érvényesek. Mint „világot látott" kereskedőnek, a szabályok 21. pontja előírta, hogy „a segédeknek szigorúan tilos díszes, vagy európai szabású, vagy selyemből készült ruhát viselni, úgyszintén olyat se, mint amilyet az utazók hordanak, mert az ilyen ruha büszkeségre és hiúságra vezet és rontja a fegyelmet. Ugyancsak kötelesek a gazdájukkal és az öregekkel szemben kellő tisztelettel viseltetni, és ha ezt elmulasztanák, jelentsék be a községnek, hogy kellő büntetésben részesüljenek." 43 A szabályok más pontjai, így a 22., a 29-30. pontok a kereskedelem tisztaságát védve, a segédek elcsábítását büntetik, illetve eltiltják őket gazdáik házának látogatásától, ha az nem tartózkodik otthon. Ennek a rendelkezésnek volt egy „megelőző" szándéka, hiszen gyakorta előfordult, hogy a gazda egy-egy kereskedelmi útja több hó42 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 3. 47^8. p. 43 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 3. 47. p.