Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

jellemzőkre, esetleg tulajdonságra, mint pl. Belliánosz Demeter, aki egyébként Fekete Demeter, vagy Evretosz Levandovszki, aki egyébként Ambróziusz Ferenc mester. A helyi névadás szerint a görög kereskedők jóval korábban megjelentek Miskolcon, mint amely időre az első temetések utalnak, de sokkal később, mint amit irataikon fennmaradt pecsétnyomójuk állít (1687).

3 Az anyakönyvek adatait a származás és a nemzetiség vonatkozásában világosabbá teszi a Mária Terézia által 1769. április 5-én elrendelt, s Borsod megyében 1770 április-májusban végrehajtott összeírás.

4 Az összeírás a megye 6 településén, nevezetesen Miskolc mezővárosban, Mindszent helyiségben, Csát, Szendrő, Sajószentpéter és Ónod mezővárosokban, valamint Sajószöged helyiségben talált görög kereskedőket. Az összeírás egyben önvallomást is tartalmaz, amely Miskolc esetében 56, Mindszent esetében 2 kereskedő balkáni kapcsolataira, származására, közlekedési-kereskedelmi útvonalaikra, szokásaikra világít rá. (Ez az összeírás már előkészítése volt az 1774-ben törvénybe iktatott kötelező hűségeskü letételének, amely az eddigi török alattvalóktól végleges letelepedést kívánt. Az összeírás egyik pontja e szándék kinyilvánítására vonatkozott.) Az összeírásból kitűnik, hogy a Miskolcra érkező kereskedők a török birodalomból vagy - eljutva Fiúméig - tengeri úton, vagy Zimonytól Pestig hajóval a Dunán, de leggyakrabban szekérkaravánokba szerveződve többféle úton közlekedtek, ill. jutottak el új településekre, kompániájuk székhelyére. Gyakori volt a Zimony-PestNagyszombat-Miskolc, vagy a Zimony-Pétervárad-Komárom-Pozsony-Pest-Miskolc kereskedelmi útvonal, de jöttek PancsovaArad-Berettyóújfalu-Debrecenen keresztül is. Példáink többsége szerint a Bulgárián-Románián át vezető kereskedelmi útvonal első nagy állomása Brassó volt, ahonnan Marosvásárhely vagy Nagyszeben volt az útirány. Nagyszebenből Temesvár-Szeged-KecskemétBudapest-Miskolc, vagy Marosvásárhelyről Kolozsvár-NagyváradDebrecen-Tokaj-Miskolc jelentette a „kompániás" helyeket, ahol 3 Először közölte és leírása KOMÁROMY J. 1968. 364-365. p. 4 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XI. I. 67. Az összeírás azért tartalmazza a személyleírást, mert előzménye volt a később kötelezően bevezetett úti okmányok között az útlevélnek.