Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI Miskolc XVIII. századi kereskedelmét, a városi üzletekhez, boltokhoz, vagy a piacokhoz és vásárokhoz köthető áruellátását, esetleg az áruk cseréjét, elsősorban a görög, majd a zsidó kereskedők megjelenése és térhódítása jellemzi. Magyar és német kereskedők (esetleg kereskedő dinasztiák) is jelen vannak, de árukészletük, pénzforgalmuk, hatékonyságuk jóval kisebb, mint a Galícia felől, vagy a Balkánról (Macedóniából) érkező kereskedő csoportoké. Kereskedelmi térhódításuknak az biztosított lehetőséget, hogy új színfoltot jelentettek a városban, s egyben alapvető hiányt is pótoltak. (Ez vonatkozhat karakterbeli másságukra, az iparos és földművelő lakosságétól eltérő mozgékonyságukra, ide szállított vagy itt felvásárolt árucikkeik értékesítésére, a pénzgazdálkodás és a piaci viszonyok - eddigiektől eltérő - érvényesítésére, jellemzővé váló fizető- és hitelképességükre, amelyre másképpen reagáltak a mezőváros különböző társadalmi rétegei, csoportjai, s ismét másként a „hatalom", a város, a vármegye és a diósgyőri koronauradalom képviselői.) A város „kereskedelmi arculatát" a XVIII. század első negyedétől átszabják a görög kereskedők, de kezdettől fogva jellemző a görögzsidó üzleti rivalizálás, amely egy évszázad elteltével már a zsidó kereskedők túlsúlyát eredményezi. Még a görögöket a nagy földrajzi térségeket átívelő tranzitkereskedelem (is) jellemzi, addig a zsidók megyényi területekre, a településeket összekapcsoló kereskedésre, s természetesen, a városi boltbérletek megszerzésére törekszenek. A XIX. század elejétől összeírásokban, kimutatásokban is nyomon követhető a magyar kereskedő családok boltokhoz kötött és áruféleségekre szakosodott (textil, vas, élelmiszer) részvétele a város környéke áruellátásában, de nem jellemző az a tranzitkereske-