Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

Az elszámoltatások bonyolult rendszere az írásbeli számadások mennyiségét és bonyolultságát is növelte. Az elszámolásokat szaporította az a megoldás is, hogy a különféle adók és szolgáltatások kivetésének és beszedésének megkönnyítésére negyedekre és szakaszokra bontották a várost, s ezeknek a szakaszoknak és negyedeknek külön-külön számadása készült. A számadásoknak volt a melléklete 1732-től az adószedésnél bevezetett nyugták rendszere: eszerint az adókivetésről egy összevont lajstromot készített a jegyző, s ennek részei készültek a szakaszokban a tizedeseknél és a negyedekben az adószedőknél. Minden tizedes és adószedő nyugtát adott az átvett pénzekről, ami végül a városgazdához került. Az elszámolás adminisztrációja azonos volt a kivetési adminisztrációval. A város gazdálkodásának egyensúlyba hozása nem mindig járt sikerrel. Az 1800. évi számadások megvizsgálásakor a tudósításból kitetszett, hogy „a városnak nagyobb a költsége, mint a jövedelme", ezért szenátor urak megbízattak: „hogy az város gazdaságbeli és kasszabeli rövidségeinek ki pótolások felől jövő gyűlésig gondolkozzanak. '

,54 A gondolkodás eredményeként a hiány pótlására több megoldás is született: - eladnak 30 hordó óbort; - a szükséges gabonát és zabot hitelbe vásárolják meg; a lóállomány átvizsgálása után a katonai célra alkalmatlan lovakat ki kell hajtani a legelőre, majd feljavítás után el kell adni; a számadásokból megállapítható számvevői restanciák behajtására a feleket perbe kell idézni.

55 A költségvetési hiány az uradalmi prefektust is cselekvésre ösztönözte. Jelentése alapján a városi tanácsot az úriszék előtti beszámolásra kötelezték: „az gazdaság folytatásában tapasztalt hijánosságok" miatt.

56 A „hiányosságok" felszámolására, a város eladósodásának meggátolására, igen hatékony beavatkozásra szánta el magát az uradalom. A történet 1798-ig nyúlik vissza, mivel már ennek az évnek a kiadásait „az időnek mostohasága által történt fogyatkozások miatt" sem fedezte a bevétel. Az „idő mostohasága" a nagy létszámú itt állomásozó katonaság, ami nemcsak a várost, de a lakosságot is úgy megterhelte, hogy az újabb adókivetés semmilyen eredményt 54 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 571/1800. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 577/1800. 56 B.-A.-Z. m Lt. IV. 1501/a. 59/1800.