Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

vítik: van itt gomb a hajdúk ruhájára, pennacsináló kés a pénztárnoknak, a tanácsnok uraknak papíros nyíró olló, kardreparálás, dézsa, rocska, vödör, pitli és hordó javítás, kulcsok és ajtókinyitás. Az iratok között van számlája az asztalosnak, a bodnárnak, a fazekasnak, a kéményseprőnek, a késművesnek, a kovácsnak, a kötélverőnek, a lakatosnak, a szabónak, a szíjjártónak, az üvegesnek és a gyógyszerésznek. Ez utóbbi a városra szoruló szegény sorsúak gyógyításáért nyújtott be számlát. Az adminisztráció költségei között szerepel a papír, a gyertya és az írópennát faragó kés mellett az adókönyvecskékért és az adócédulákért járó nyomdai költség és a levéltárban végzett munkáért a könyvkötő bére. Ezenkívül fizettek Hirschabek Jakab órásmesternek a tanácstermi óra kiigazításáért is. A városi feladatok közé tartozott még az oktatás finanszírozása mellett az árvákkal kapcsolatos szociális feladatok finanszírozása. A feladatot a városi magisztrátus tutora - a későbbi közgyám - fogta össze. Az árvák lelki nevelésének irányítása érdekében a korszak végére - a reformkor vallási türelmi eszméinek hatására - Miskolc magisztrátusa már négy közgyámot választ; római katolikus, református, evangélikus és a nem egyesült ó hiten lévő árvák gyámolítát 41 sara. Az 1840-es években a kiadások között megjelent a polgári kor előhírnökeként néhány tétel; mint a jótékony célú, ekkor még főként egyházi, szerveződések támogatása: ilyen volt az irgalmas nővérek és a vakok egyesülete. A jótékonysági tevékenység, mint a polgári kor jellemzője, a reformországgyűlések hatására jelent meg a városban. Bár e tevékenység a polgári szerveződések ügye, a városi tanács rész vett benne pénzadományokkal és a pénzek kezelésével. Ennek a jótékonysági munkának volt az eredménye a 40-es években a kisdedóvó építése és a belvárosi közvilágítás is, mivel mindkét beruházás közadakozásból létesült. Ugyancsak az új korszakhoz tartozik a tűzkárbiztosítás, amit a város megkötött az épületekre és a szénára egyaránt. A szerteágazó kiadásokat a korszak végére az adminisztráció megkönnyítése érdekében három pénztár köré csoportosították: létezett adói, jóléti és földbéri pénztár. A polgárosodó város legérdekesebb ki43 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1830. december 29.