Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

ciókat az iparosszervezetek tagjai elfogadták. Ez jelentheti azt, hogy a nyersanyag és a munkaerő-ráfordítás után némi haszonnal járt a produktum előállítása. De jelentheti azt is, hogy a céhek nem láttak erőt önmagukban a hatósági árak elleni harcban. Legalábbis erről győz meg bennünket a mészárosok többszöri árharca, sztrájkja. A lakosság élelmiszer-ellátásában meghatározó szerepet betöltő mészárosok sokkal inkább a siker reményében szállhattak szembe a vármegyei és városi árszabásokkal, mint más ipartestületek.

163 KAMARAI VÁLLALKOZÁS A DIÓSGYŐRI KORONAURADALOMBAN Miután a Habsburg Birodalom iparilag legfejlettebb tartománya, Szilézia porosz uralom alá került, szükségessé vált a birodalom más területeinek az iparosítása. Az uralkodói gazdaságpolitika Magyarországon a bányászat és a vaskohászat fejlesztését ösztönözte, miközben a birodalom egészének az érdekeit tartva szem előtt a többi iparág fejlődését többnyire gátolta.

164 A vasgyártás fejlesztéséhez a bécsi udvarnak nemcsak gazdasági, hanem pénzügyi érdeke is fűződött. A XVIII. század utolsó évtizedeiben a kincstár tulajdonában lévő vasművek állították elő Magyarország és Erdély vastermelésének több mint a felét, ezzel nem kevés nyereséget hozva az államnak. Miközben tudatosan bővítette és modernizálta saját vasműveit, az udvari kamara szívesen betársult sikerrel kecsegtető magánvállalkozásokba is, ahogy ezt a diósgyőri vasmű esetében is tette.

165 Az uralkodói gazdaságpolitika egyik eszköze, Mária Terézia új bányák feltárását szorgalmazó 1764. évi rendelete sarkallta Fazola Henriket arra, hogy bányakutatásba kezdjen.

166 A würzburgi születésű lakatosmester 1758-ban költözött Egerbe Barkóczy Ferenc püspök hívására. Fazola a püspök, a vármegye és mások megrendelésé163 SZENDREI J. 1904. 530-531. p. 164 EMBER Gy. 1989. 506-507. p. H. BALÁZS É. 1989. 839-841. p. HECKENAST G. 1989. 1000. p. 165 MOL. C. 64. 1786. No. 25A. pos. 80. 1788. No. 82. pos. HECKENAST G. 1989. 1001. p., HECKENAST G. 1991. 275-276. pp. NÉMETH Gy. 1989. 11. p. 166 MOL. C. 42. Fasc. 81. No. 532, Fasc. 86. No. 615. HECKENAST G. 1991. 247. p.