Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
IPARFEJLŐDÉS
lomban misét tartani". A mindszenti és miskolci közös csizmadia céh paróchiális temploma a mindszenti kat. templom volt. Azonban a szabályzat bizonyos mértékben tolerálta a reformátusokat és a lutheránusokat: „...a reformátusok és lutheránusok felszabadíttatnak attól, de úgy, hogy a helyet a paróchiális templomban szentség előtt tartani szokott s mindenkor tartandó egy lámpába kívántató olajt magok erszényéből megszerzik". 145 A céhszabályzat minden felekezetbe tartozónak lehetővé tette, hogy saját templomában vegyen részt a vasárnap reggeli prédikáción. A legényeknek a prédikáció elmulasztása egy heti bér levonásával járt együtt. A források tükrében a különböző vallásfelekezetek tagjai között békés együttélés tapasztalható, amelynek többször tanújelét adták a céhtagok, így egymás templomainak felújításakor, építésekor nyújtott segítség formájában. Voltak azonban olyan céhek is, amelyek a kirekesztés elvét követték. A lakatosok, bodnárok, a vargák, vagy az ún. magyar tímárok céhei csak protestánsokat fogadtak be, figyelmen kívül hagyva, hogy Miskolc lakosságának vallási és etnikai összetételeiben jelentős módosulás következett be. 146 A céhek kötelezően előírták tagjaik számára a templomba járást, a céhmesterek, ill. családtagjaik temetésén való kötelező részvételt. A hiányzást minden esetben szigorú pénzbírsággal sújtották a céhek elöljárói. A magatartási szabályok között a céhtagok egymáshoz fűződő kapcsolata, valamint a céhszabályok betartása és betartatása volt különös fontosságú. Tiltott volt az illetlen szó, a különböző mesterek tevékenységének negatív értékelése, hozzátartozóik szidása, becsmérlése. A céhszabályok betartásában a rendelkezések elfogadása, a gyűléseken való kötelező részvétel és a „céhtábla járás" szabályainak alkalmazása volt döntő fontosságú. A lopás, az erkölcstelen életmód a céhből való kizárást vonta maga után. Büntették a leittasodott céhtagokat. A szankcionálás oly mértékig kiterjedt, hogy a céhlakoma alkalmával az asztalra való könyöklést, vagy a kidöntött poharat is bűnnek minősítették. 147 Az erkölcsi-magatartási szabályok meghatározásakor különös fi145 HOM. HTD. I. 76.2.207. 146 HOM. HTD. I. 76.8.2.; 76.35.12.; 76.9.9. 147 HOM. HTD. I. 76.8.3.