Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

aztán majd a céhmester beszegődtette őket. Egyes céheknél a bejárómesterek ellenőrizték a vidéki mesterek munkáját is.

116 Meglepő, hogy látómester tisztség gyakran hiányzott a céhek elöljáróságából. E fontos feladatot vélhetően a tevékenységi körből adódó anyagi előnyök miatt a céhmester és egy-két bizalmasa végezte általában. Vagyis a remeklés közben a remeket készítő legény munkáját ők tartották szemmel és ők bírálták el a munkavégzést. Fontos tisztség volt a céhekben a nótárius vagy íródeák, aki vezette a céh különböző protokollumait (inasok beszegődése, céhbeállások, számadáskönyvek, az ülések jegyzőkönyvei, taxa befizetései, tüntetések stb.). A nótárius végezte a céh levelezését, másolta az artikulusokat, írta a szabaduló- és vándorleveleket. A nótárius vagy jegyző választott tisztség volt. A céhszervezet nemcsak a mesterek tevékenységének önszabályozó testülete volt, hanem magába foglalta a mesterutánpótlás két nagy intézményét, az inasok és a legények gyülekezetét is. Az inasok felvételének módját, kötelességüket, a munkarendjüket és mindennapi tevékenységükkel kapcsolatos szabályokat az ország különböző városaiban meglepő aprólékossággal rögzítik, vélhetően, mert ez a kérdéskör különös fontosságú lehetett a céhek életében. Meglepő, hogy a miskolci céhek szabályzataiban vagy egyáltalán nem, vagy igen szűkszavúan rögzítették az inasok szegődtetésének módozatait és a mindennapi életükkel kapcsolatos előírásokat. A század első felében a szűrszabók és a gombkötők artikulusaiban találunk az inasokra vonatkozó szabályokat. Mindkét esetben a felvétel alapvető kritériuma az volt, hogy „...igaz ágyból légyen; avagy mutasson Nemzetség Levelet, és két tisztességbeli személy légyen kezes érette".

117 Az elszegődött inasért meghatározott összeget kellett fizetni a céhnek a beálláskor és az inasévek kitöltése után. Pénzbírsággal sújtották az inast szökés esetén. A szűcscéh artikulusa szólt arról is, hogy „a Mesternek kötelessége lészen maga Inasát az Istenfélelemben, és a Mesterségben jól oktatni, és nem más egyéb házi dolgoknak foglalatosságára alkalmazni".

118 A szűcsöknél az 116 HOM. HTD. I. 76.9.1. 117 HOM. HTD. I. 76.34.1. 118 HOM. HTD. I. 76.8.3.