Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

IPARFEJLŐDÉS

jelentőségét. A céh 1744-ben 30 magyar forintért véglegesen megkapta a várostól a szint és ezután nem kellett taxsát fizetniük. Úgy tűnik azonban, hogy ez az árulóhely nem volt számukra megfelelő, mert rövidesen a Kura fundus előtt építettek egy újabb árulószint, amelyet 40 magyar forintért 52 évre vettek bérbe.

52 A szűcsök és a szabók állandó vitájához hasonlóan a céh szűrszabó tagjai és a szűrcsapók között is állandó összetűzések keletkeztek. A város tanácsa többször kinyilvánította, hogy a lakosság szegényebb rétegeinek ruházati cikkekkel való ellátása fontos közérdek. Ezalatt a szűrkészítést értették elsősorban. Ennek megfelelően a város előjárósága fontosnak tartotta a szűr alapanyagát készítő iparág meghonosítását és fejlesztését. 1732-ben engedélyezték a város felső végén Hevesi kertje elnevezésű helyen egy kalló malom építését. (Ezt követően lett a terület neve Kallószer.)

53 A lakosság szűrrel való ellátása érdekében a város ipartörténetében egyedülálló beavatkozásra kényszerült az elöljáróság 1738-ban. Ekkor a szűr hiánycikké vált és emiatt komoly áremelkedés következett be, ezért „...hogy penigh szűröknek áruitatásában szükség és drágaság ne comperiáltassék. az Szűrcsapó Mester Embereknek injungáltatik, hogy elegendő jó posztót az Betsületes Szabó Mester Emberekk az szürökk varrására adni el ne mulassák."

54 Ugyanebben az évben két posztómíves letelepedését is elősegítette a város, miután Csízi Tamás fundusa mellett a város egyik házát eladták Kis Mátyás és Fodor András szűrcsapóknak. így ekkor már 5 szűrcsapó mestere volt a városnak.

55 Úgy tűnik azonban, hogy a szűrcsapók visszaélhettek a bizalommal és az elkészített posztó egy részét titokban kontár szabókkal varratták meg. Emiatt a szabók fel is jelentették őket, de állításukat nem tudták bizonyítani. Az esetet követő évtizedekben sok új szűrcsapó mester telepedett a városba. A céh tagsága folyamatosan növekedett és anyagiakban gyarapodott. Ennek köszönhetően 1752-ben a szűrcsapó céh a városi kvártélyház előtt 2 öl 5 sukk széles és 1 öl 2 sukk hosszú területet bérelt évi 1 rajnai forintért és itt árulószint épített. Ugyanebben az 52 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 2. k. 541. p., 634-635. p. 3. k. 177-178. p. és 184. p. 53 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 648. p. 54 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 582-583. p. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. k. 622. p.